Nemrég hosszas elemzés jelent meg a G7.hu portálon a nonprofit és a civil szervezetek forrásairól, működéséről. Ritka alkalom, amikor a hazai média e témával foglalkozik, és a szerző sok fellelhető anyagot, információt összegyűjtött, ami nagy erőssége az írásnak. Örömmel láttuk, hogy nemcsak a sok esetben elavult, több éves lemaradásban lévő Központi Statisztikai Hivatal, hanem elérhető nemzetközi kutatások adataira is támaszkodott a szerző. Nem a szerző hibája, hogy ezek sem túl frissek. Sajnos mind a hazai, mind a nemzetközi kutatások száma erősen visszaesett, így nagyon nehéz megbízható, nemzetközi összehasonlításokat is tartalmazó kutatásokra lelni. Pedig szükség lenne rá, hogy a civil szervezetek hazai helyzetét ne szubjektív mutatókkal, hanem minél alaposabb tudományos módszerekkel is láttassuk.
Épp ezért fontosnak tartjuk, hogy saját információkkal, tapasztalatainkkal kiegészítsük, pontosítsuk a G7.hu összefoglaló írását.
“Már a civil szervezetek is az államtól függnek..”, szól a kissé lehangoló cím. A cím a KSH 2019-es és 2020-as évre vonatkozó nonprofit adatok összehasonlítására és a szerző által a szervezetek állami forrásainak növekedésére vonatkozó következtetésére utal, amivel azonban máris vitatkoznánk.
1. Egyrészt ez a növekedés véleményünk szerint csak látszólagos, mivel ha nem csak egy évet tekintünk, és figyelembe vesszük az inflációt is, akkor inkább stagnálásról beszélhetünk. Magyarországon 2 év változását reál áron számítva nem nőtt, hanem éppen pár milliárd forinttal csökkent a civil szervezetek állami bevétele. A nonprofit szervezetek éves forrásaiból az állami forrás 370 milliárd Ft volt 2018-ban, reál áron számolva ez 2020-ban már 400 milliárdot is el kellett volna érjen, de csak 393,8 milliárd volt, tehát csak nominális növekedésről beszélhetünk, ténylegesen pedig inkább némi csökkenésről. Az utolsó elérhető KSH adatok alatt azt látjuk, hogy a klasszikus civil szervezetek (vagyis az alapítványok és az egyesületek, tehát pl. a nonprofit gazdasági társaságok nem tartoznak ide) szektoron belüli súlya a bevételek szempontjából is csökken:
|
Szervezeti forma szerint képzett csoportok |
Összes bevétel, millió Ft |
Változás |
A bevétel megoszlása, % |
||
|
2019 |
2020 |
2019=100% |
2019 |
2020 |
|
|
Klasszikus civil szervezet |
898 021,9 |
895 522,0 |
99,7 |
37,4 |
34,8 |
|
Érdekképviselet |
154 120,0 |
154 102,1 |
100,0 |
6,4 |
6,0 |
|
Nonprofit vállalkozás |
1 351 584,8 |
1 526 470,8 |
112,9 |
56,2 |
59,3 |
|
Összesen |
2 403 726,7 |
2 576 094,9 |
107,2 |
100,0 |
100,0 |
Forrás: KSH
Igazi növekedés tehát a szektor bevételeiben a nonprofit vállalkozások állami bevételeinek növekedéséből fakad, nem a civil szervezetekéből. A klasszikus civilek (ez a csoport az összes nonprofit szervezet 87%-át teszi ki) állami támogatása 2020-ban 393 milliárd Ft volt, az összes állami támogatásnak csupán a 32%-a. Tehát számarányukhoz képest jóval kevesebb állami forrást kapnak, mint a nonprofit vállalkozások.
Forrás: https://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=1070430&p_temakor_kod=KSH&p_lang=HU
2. Másrészt a cikkben idézett számok, statisztikák nem a civil szervezetekre, hanem a nonprofit szervezetekre vonatkoznak, ami nem ugyanaz. Bár tudjuk, hogy nagyon nehéz a KSH kategóriáit, a napi szóhasználatot és a törvény által meghatározott civil formákat közös nevezőre hozni, néhány alapvető dolgot így sem szabad összekeverni.
A félreértésre az ad okot, hogy a G7.hu szerzője a civil szervezetek és a nonprofit szervezetek kifejezéseket mint egymást helyettesítő fogalmakat használja. De amíg igaz, hogy minden civil szervezet egyben nonprofit is, addig az már nem, hogy minden nonprofit szervezet civil szervezet lenne. A KSH a klasszikus civil szervezetek kategóriát alkalmazza arra a jogi formára, ami alatt az alapítványokat és egyesületeket értjük. A KSH kategóriáiban a nonprofit szervezetek alatt szerepelnek még az érdekképviseletek és a nonprofit vállalkozások is.
Itt kell megjegyezni, hogy a civilek kifejezést is a napi szóhasználatban is több értelemben használjuk Magyarországon, de a törvényi meghatározás szerint az alapítványokat (a közalapítványok és a pártalapítványok kivételével), az egyesületeket (a pártok, szakszervezetek és a kölcsönös biztosító egyesületek kivételével) és a civil társaságokat értjük alatta.
A nemzetközi és hazai szakmai közmegegyezés a civil szervezet fogalma alatt a közjóért nonprofit módon tevékenykedő, önkéntes alapon létrejövő és szerveződő, intézményesült, de az államtól független alapítású (NGO, non-governmental organization, vagyis nem kormányzati) szervezetet ért, de ezt a magyar jog és a KSH kategóriái csak részben tükrözik vissza. Így a klasszikus civil szervezeti kategória is megtévesztő lehet, hiszen nálunk az állami alapítású és például az elmúlt években döbbenetes pénzekkel feltőkésített alapítványokat is magában foglalja. Így aki szeretne tényleges képet kapni a civil társadalom államtól és önkormányzatoktól független civil szervezeteinek tényleges helyzetéről és folyamatairól, annak kevés segítséget fognak jelenteni a KSH kimutatásai. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy pár nagyobb nonprofit szervezet átsorolása egyik vagy másik KSH kategóriába sok-sok százalékkal meg tudja változtatni az adott évi nonprofit statisztikát, mint ahogy történt ez az elmúlt években is jó párszor.
Ezen kérdésekkel kapcsolatban ajánljuk a civil kutatásokat bemutató podcastunkat.
3. Harmadik állításunk, hogy az állami források megjelenése a civil szervezeti források között kívánatos és szükségszerű is. A szerző az állami források nagy arányát veszélyesnek gondolja, és egy negatív folyamatot lát benne, pedig önmagában az, hogy a nonprofit szektor bevételeiben többsége van az állam finanszírozásának, gyakori Európában, és nem feltétlenül káros.
A civil szervezetek bevételi forrásai Magyarországon is nagyon szerteágazóak, és működési területüktől, ellátott feladataiktól függően megjelennek benne az állami és magántámogatások éppúgy, mint saját bevételek, vagy a külföldi források. A nonprofit szektor gazdasági jellemzőinek (bevételek, kiadások, foglalkoztatottak száma) alakulása döntően a szolgáltatásokban betöltött szerepétől függ. Például az oktatásban, szociális és egészségügyi ellátásban kulcsszerepe van a nonprofit szervezeteknek, és így ott magasak is lesznek az állami források és bevételek arányai, de ezek a civil társadalom állapotáról értelemszerűen igen keveset árulnak el. Amely szervezetek tehát állami vagy önkormányzati feladatokat látnak el, azoknak kiemelten szükségük van a köz forrásaira is, tehát ez a “függés” természetes. (Több nyugat-európai országban, pl. Hollandiában a hazainál magasabb is az állami források aránya.)
4. De talán a leglényegesebb állításunk, hogy a civil szervezetek helyzetéről, állami pénzektől való függéséről ezek az arányok keveset mondanak. Tapasztalatunk szerint a civilek számára elérhető forrásokkal kapcsolatban nem az állami és önkormányzati források arányával van a baj, hanem azzal, hogy
- az állam hogyan viszonyul a civil szervezetekhez, amikor támogatást ad tevékenységükhöz,
- az állam egyre kevésbé kiszámítható partner a civilek számára, így kiszolgáltatottá teszi a működésüket,
- az elmúlt években a kormányzat hosszú távú szerződések helyett az évenként szerződés kényszerét vezette be,
- a támogatás gyakran poltikai kapcsolatrendszerektől, szimpátiáktól függ, nem a tényleges civil teljesítményektől,
- a civil szervezet oldaláról elhangzó kritika sokszor a források megszüntetésével jár az állami oldalon,
- a hazai független támogató alapítványok elenyésző száma és a civilek bevételeiben megmutatkozó rendkívül alacsony aránya megnehezíti a kormányzattól való függetlenedést olyanok számára is, akik erre törekednének,
- egyre nagyobb állami forrásokhoz jut pár tucat nonprofit szervezet, míg a kis, valóban helyi szervezetek nem tudják fenntartani helyi szolgáltatásaikat,
- az állam egyre több csak látszólag civil és független szervezetet hoz létre és finanszíroz.
S így együtt, ezekkel a szempontokkal együtt már valóban kritikus a helyzet.
Az állami támogatások és a civil szervezetek bevételeinek témájával itt foglalkoztunk részletesen:
https://www.nonprofit.hu/hirek/Visszapillanto-podcastsorozat-Az-elmult-evekrol-civil-szemmel
5. Végezetül a cikk lényegét talán nem érintő néhány javítás, pontosítás:
- A társas nonprofit szervezetek kategóriában az egyesületek és érdekképviseletek éppúgy benne vannak, mint a nonprofit vállalkozások. Így ennek a csoportnak az összesített adatai önmagukban (a belső megoszlás ismerete nélkül) semmit nem mutatnak.
- A mondat, mely szerint „Második helyen a lakásügy áll, 27 százalékos részesedéssel, ennek java része gazdaságfejlesztésre megy el” félreértés lehet. A lakásügy eleve nem a Gazdaságfejlesztés, hanem a Településfejlesztés csoportba tartozik, de az utóbbin belül is elenyészően kicsi a súlya.
- A szervezeteknek kiosztott pénzeknél pedig van egy tévedés: „a nonprofit szervezetektől a lakosság és az egyéb szervezetek, így különösen a vállalatok milyen támogatásokban részesültek”. A vállalatok korántsem kitüntetett címzettjei a nonprofit támogatásoknak, inkább ritka kivételnek számít, ha ilyenben részesülnek.
Gerencsér Balázs, NIOK Alapítvány
Külön köszönjük Dr. Kuti Éva szakmai támogatását, megjegyzéseit, melyeket a cikk és a KSH adatainak értelmezéséhez kaptunk.
