Kerültél már olyan helyzetbe civil szervezetként, hogy egy kampány tervezésekor nem volt ötleted, milyen történetre építsd? Hogy az 1 % időszakban a szokásos üzenettel indultatok, mert nem találtál egy friss sztorit? A storybank lényege éppen az, hogy egy olyan adattárad lesz, ahonnan bármikor előhúzhatod a megfelelő történetet.

Képzelj el egy adatbázist, ami tele van mindenféle történettel a szervezeteddel kapcsolatosan. Történetek arról, hogyan alakultatok meg, miért dolgoztok, az “ügyfeleitekről”, akiknek segítetek, a munkátok során tapasztalt kihívásokról és sikerekről. Ha lenne egy ilyen, valószínűleg nem kellene annyit gondolkodnotok a stábülésen, hogy miről is szóljon a következő adománygyűjtő kampány.

A storybank egy olyan eszköz, aminek nagy hasznát veheted a storytelling, vagyis a történetmesélés során. Egyfajta katalógus, mint a könyvtárban, ahol cím, szerző vagy tárgyszó alapján megkeresheted a téged érdeklő könyvet, csak itt a saját történeteidet találod.

Így elmondva mindez rendkívül egyszerűnek és kézenfekvőnek hangzik. A storybank valóban nem tűnik egy világrengető innovációnak, csupán egy eszköz, ami bárki fejéből kipattanhatott volna, ha átgondolja, mire van szüksége a szervezetnek, mégis kevesen használják. Tekintsünk rá úgy, mint egy logikus, hathatós, rendszerszintű segítségre, ami segít összegyűjteni a működésetek során felhalmozódott, de addig soha le nem írt történeteket. 

Ha hatást szeretnénk gyakorolni a közönségükre, legyen szó a támogatók meggyőzéséről, adománygyűjtésről, pályázatírásról vagy média elérésről, a történetek jelentik a kulcsot. Valószínűleg te sem emlékeznél rengeteg sztorira a gyerekkorodból, ha nem lenne meg a titkos naplód vagy a családi fotóalbum. A történetek ugyanis, ha nem gondozzuk őket, egy idő után feledésbe merülhetnek. Ezért érdemes összegyűjtenünk, rendszereznünk, elmesélnünk másoknak.

A storybank abban segít, hogy azok a történetek, amelyek a szervezet életéről mesélnek, ne vesszenek el, és bármikor hozzáférhetőek legyenek. A storytelling, a történetmesélés ugyanis a legjobb kommunikációs eszköz, ha szeretnéd, hogy megjegyezzék az üzenetedet. Egy történettel az érzelmekre hatsz, láthatóvá és átélhetővé teszed azt, ami különben csak egy adat lenne a szövegtengerben.

Mire jó a storybank?

A storybank tehát lényegében egy katalógus, egy digitális adatbázis, ahol a szervezet által összegyűjtött, rendszerezett történetek, az azokhoz kapcsolódó képek, videók, hangfelvételek találhatók. 

A történeteket számtalan módon használhatod. Például adománygyűjtéshez, hiszen egy érzelmekkel teli sztori hatékony eszköz támogatóid megszólításához. Lehet ez egy gyermekkel, családdal, otthontalan kutyával kapcsolatos sztori, amiben bemutatod, hogyan változtatta meg valakinek a sorsát a szervezet munkája, de lehet akár egy környezetvédelmi akció is, ami sok ember életére kihat, mondjuk a tiszta ivóvíz biztosítása egy településen.

Társadalmi érzékenyítő kampányoknál a storybank szintén nagyon hasznos, például egy oktatás során ezen keresztül érzékletesebben tudod bemutatni a problémát és a lehetséges megoldásokat.

Az összegyűjtött történetek rövidített, átdolgozott formában alapjai lehetnek a közösségi médiában megosztott tartalmaidnak is. Egy egész történetet többféle social media posztra felszabdalhatsz folytatásos sorozatként.

A sztorik pályázatok és beszámolók készítéséhez is alapul szolgálhatnak: a szívhez szóló történeteken keresztül könnyebben meggyőzöd támogatóidat, hogy miért érdemes épp a te szervezeted munkáját finanszírozni.

Mi kell a storybank felépítéséhez?

• Mi a célod? 

Először is határozd meg, mire szeretnéd használni. Például egy konkrét adománygyűjtő kampányhoz, beszámolóhoz, PR cikkekhez, közösségi média tartalom előállításra stb. Ez azért fontos, mert a különböző célokhoz lehet, hogy más típusú történetek passzolnak. Karácsonyi adománygyűjtéshez mehetsz megrázó történettel, nyári közösségi média posztokhoz viszont inkább könnyedebb tartalmat válassz, amit a Balaton parton is be tudnak fogadni napozás közben.

• Ki lesz a történetgyűjtőd? 

Érdemes dedikálni a történetgyűjtést egy adott kollégának, aki személyesen foglalkozik majd a történetek felvételével. A történetgyűjtés lehet például a közösségi médiafelületeitekkel foglalkozó munkatársad feladata, hiszen nála eleve sok sztori gyűlik össze. Ha erre nincs mód, mert nem olyan a szervezeted mérete vagy struktúrája, akkor se add fel ezen a ponton. Szánj rá egy napot, amikor beszélsz a célcsoportoddal, klienseiddel, támogatóiddal, terepen dolgozó munkatársaiddal és gyűjts be tőlük minél több történetet. Így máris lesz egy kisebb adatbázisod, amit használhatsz. Építsd be a történetgyűjtést a munkarutinodba, ha találkozol egy jó sztorival, azonnal írd le, hogy ne merüljön feledésbe.

• Időzítés

Nézz rá az éves tervetekre, hogy mik azok a kiemelt időpontok, alkalmak, amikorra a szervezetnek mindenképpen szüksége lesz történetekre. (Például karácsonyi adománygyűjtés, 1 százalék kampány, éves jelentés stb.) Ez azért fontos, hogy ne utolsó pillanatban kelljen összekaparni a sztorikat, hanem már előre, nyugodtan készülhessetek rá. 

• Hogyan rögzítsd a történeteket? 

Sosem tudhatod, mikor kerülsz egy jó sztori közelébe, ezért jó, ha mindig van nálad eszköz a rögzítésre. Ha nem szeretnél lecsúszni a spontán kialakult helyzetekről, legyen a kezed ügyében toll, jegyzetfüzet, mobiltelefon, hangrögzítő, fényképezőgép (utóbbi kettő mobiltelefonnal kiváltható, ahogy neked kényelmesebb).

• Engedélykérés 

Amikor hang- vagy képi anyagot rögzítesz, tájékoztasd erről az interjúalanyodat. Arról is informáld, hogy a felvételt mire használod. Ha külső megosztásra szánod, nem pedig neked szolgál háttéranyagként, kérj engedélyt. (erről részletesebben a Jogi és etikai szempontok fejezetnél olvashatsz)

• Hol tárold a történeteket? 

Az összegyűjtött történeteket rendszerezd tematikusan. Állíts fel kategóriákat, amikbe besorolhatod mindegyiket, a felcímkézés később segíteni fog keresni köztük (pl. gyerek történet; adományozás történet; esemény stb.). A főbb, összesített információkat  rögzítheted akár egy sima excel táblázatban, ahol az egyes oszlopokra szűrőt állítasz be az általad meghatározott kategóriamegnevezésekkel. Ugyanitt érdemes megjelölni az elérési utat a további kapcsolódó anyagokhoz (szöveges fájl a történet teljes leiratával, videó, hanganyag, képi fájl). Az anyagokat tárolhatod szervezeted közös szerverén vagy felhőben (Google Drive, OneDrive). Kerüld a papíralapú tárolást, mert megnehezíti a hozzáférést és nem éppen környezetbarát, lehetőség szerint az ilyen tartalmakat is digitalizáld. (A történetek rögzítéséhez lentebb mutatunk sablont.)

Honnan gyűjts történeteket?

Keresd azokat a történeteket, amelyek bemutatják a szervezeted munkáját, eredményeit és hatását. Ha már tudod, hogy mi a célod a történetekkel – kiknek szánod, mire használod –  célirányosan tudsz gyűjteni. A történetek számtalan helyről jöhetnek, kollégáktól, támogatóktól, a célcsoportodtól, ügyfeleidtől vagy önkénteseidtől. Gondold át, milyen már meglévő forrásaid vannak, amiket akár újrahasznosíthatsz. Például egy rólatok készült korábbi riportban lehet, hogy már elmeséltetek néhány történetet, vagy maga a cikk a történet.

Készíts interjúkat, vegyél fel kérdőíveket, ha valamilyen közösségi eseményen veszel részt, jegyzetelj, fotózz. Nem is kell messzire menned, a történetek ott vannak körülötted, csak figyelned és kérdezned kell és rászánni az időt, hogy ne merüljenek feledésbe.

Forrásaid lehetnek: 

• A szervezet által támogatott szereplők

Beszélj a célcsoportod tagjaival, akiket segít a szervezeted, az ő személyes történeteik ugyanis a leghitelesebb források. Rajtuk keresztül tudjátok a legjobban megmutatni, miért dolgoztok és milyen sikertörténetek vannak már mögöttetek.

• A “terepen” dolgozók

Gondold át, szervezeten belül kik azok a munkatársak, akiktől rendszeresen tudnál anyagot gyűjteni, mert például közvetlenül dolgoznak a célcsoporttal vagy ott vannak a terepen és első kézből élik meg a történéseket.  Megkérheted a terepen dolgozó kollégáidat, önkénteseidet, hogy rendszeres időközönként rögzítsék a tudomásukra jutott sztorikat egy általad készített sablonba. A sablon az irányított kérdésekkel segíteni fog nekik rendszerezni gondolataikat. A tényszerű kérdések mellett (mikor/hol/ki/mit csinált) érzelmekkel kapcsolatos kérdések is kerüljenek bele (hogyan érezte magát, milyen érzelmeket váltott ki).

• A háttérben dolgozó kollégák, segítők

A kollégák saját megélésű történetei is segíthetnek bemutatni a szervezetet. Például érdekes lehet önkénteseid motivációja, hogy miért titeket választottak, történetük az első alkalomról, amikor segítettek nektek. Ha a szervezetedet szeretnéd storytellinggel bemutatni, az irodistától a pénzügyesig mindenkinek lehet egy-egy használható sztorija. 

• Események

Gondold át, milyen események vannak a szervezeted életében, amikor előkerülhet egy-egy érdekes sztori. Ilyen lehet a karácsony, egy képzés, egy jótékonysági rendezvény, valamilyen évforduló stb. Készíts videókat, fotókat, jegyzeteket a rendezvényeken, jegyezd fel a jó idézeteket, amik elhangzanak.

Ha előre gondolkodtok és ilyen szemmel vagytok jelen, biztosan lesz olyan történés, amit érdemes rögzíteni és később felhasználhatjátok a kommunikációtokban.

• Közösségi média

Figyeld a közösségi média felületeiden a visszajelzéseket és kommenteket, jelezhetik neked, melyik megosztott történet, gondolat mozgatta meg leginkább követőidet érzelmileg. Ez jó iránymutatást adhat arra, hogy milyen sztorikat keressetek. Minden történetből, amit gyűjtötök, közösségi média tartalom is előállítható, így egyszerre több helyre felhasználhatod.

Mostantól kezdve nyitott szemmel és füllel járj, mert bárhol belefuthatsz egy jó történetbe, amit aztán átdolgozva több felületen, több célra is használhatsz.

Milyen információkat rögzíts a történetbankban?

• A történetet megosztó személy nevét és elérhetőségét, hogy kérdés esetén

bármikor meg tudd keresni. Előfordulhat például, hogy a felvett anyagot egy évvel később újra szeretnéd használni és kiegészítő információkra van szükséged akár arról, hogyan folytatódott a történet.

• Jegyezd fel az interjú/esemény/történés dátumát és helyszínét (utóbbit akkor, ha a szervezet programjai miatt fontos a területi lehatárolás).
• Jegyezd fel az interjúkészítő/történetet lejegyző nevét. Hozz létre "címkéket", amelyek segítenek a történetek rendszerezésében és megkönnyítik a visszakeresést: pl. rendezvény, adományozás, képzés, ügyfelek története, támogatók története, kollégák története stb. A szervezeted ügyével kapcsolatosan tovább konkretizálhatod a címkéket.  
• Jelöld meg, hol érhető el a teljes történet leirata vagy hangfájlja, a történethez kapcsolódó fényképek, videók és egyéb dokumentumok. Digitális fájlok esetén legjobb, ha a forrásra mutató linket is ide teszed.
• Ha van írásos engedély a történet szereplőjétől, annak elérhetőségét is jelöld.
• Jelezd, hogy a történet használható-e mind külső, mind belső kommunikációban. (Lehetnek olyan történetek, amelyeket szervezeten belül, a munkatársak motiválására, tájékoztatására megosztasz, de a tágabb nyilvánosságra nem tartozik - például egy karácsonyi céges partin készült videók.)
• Jelezd, ha csak anonim módon használható a történet. (Előfordulhat, hogy a történet alanya csak ily módon engedi a felhasználást.)

Milyen információkat rögzíts egy történettel kapcsolatosan?

• Esemény/történet főszereplőjének neve.
• Háttérinformációk a főszereplődről (kor, életkörülmények, családi körülmények, egyéb releváns információ).
• Esemény/történet rövid leírása pár mondatban, így könnyebben el tudod majd dönteni, érdemes-e előkeresned a teljes anyagot.
• Milyen érzések társíthatók az adott történéshez? Fontos, hogy a történet felvétele, lejegyzése során ne csak puszta tényeket írj le, hanem érzelmeket is. Ezek a részek fogják ugyanis színesebbé és emlékezetesebbé tenni a történetedet.
• Idézet a szereplő(k)től. Az érzelmekhez hasonlóan az idézetek is mozgalmasabbá, élőbbé teszik a történetet, olvasmányosabb lesz az anyag.
• Jelöld azt is, a szervezet melyik programjához, milyen tevékenységéhez kapcsolódik a történet, így például egy pályázati beszámolónál könnyen tudsz releváns sztorit keresni.

Sablon és példa történet rögzítéséhez:

ADAT	TÖRTÉNET 1	TÖRTÉNET 2
történetet megosztó személy neve	Lara X.
történetet megosztó személy elérhetősége	lara.x@gmail.com
interjú/esemény dátuma	2022.10.03.
történetet rögzítő neve	Varró Gabriella
ki a szereplő?	Lara
mit lehet tudni róla?	Lara 35 éves nő, tanítóként dolgozott Ukrajnában kislányuk születéséig. A 4 éves kislány Down szindrómás, azóta otthon van vele. Férje bevonult a háborúba, ritkán beszélnek. Kislány sokat keresi az apukáját, Larának hiányzik a férje, fél itt egyedül.
mi a történet?	Ukrajnából menekült Magyarországra a háború elől kislányával. Nem tudja, hova tovább, hogy tud talpra állni. Elkezdett magyarul tanulni, reméli, talál olyan munkát, ahol gyerekekkel foglalkozhat.
idézet	“A házunk felett repültek el a rakéták. A kislányunk annyira megijedt a gépek hangjától, hogy minden alkalommal a földre vetette magát.”
társult érzelem	Amikor megkértem, írják alá a beleegyező nyilatkozatot a történetük felhasználásához, automatikusan az ukrajnai címükkel kezdték. Aztán rájöttek, hogy az megsemmisült. Itt rekedtek. Összeszorult a gyomrom, nem tudtam, mit mondhatok erre, megfogtam Lara kezét. /történetet rögzítő/
a szervezet melyik programjához, tevékenységéhez kapcsolódik?	menekült program
kategória	menekült háború fogyatékosság női történet
szöveges fájl elérhetősége	link
képek elérhetősége	link
videós anyag elérhetősége	link
írásos felhasználási engedély elérhetősége	link
felhasználható névvel?	nem
külső kommunikációban használható?	igen
belső kommunikációban használható?	igen

Elsőre rengeteg munkának tűnhet lejegyezni ennyi információt, de a harmadik történetnél már egyre gyorsabban és rutinosabban fog menni. Gondolj arra, később sokkal könnyebb lesz visszakeresned és kiválasztanod az alkalomhoz, célcsoporthoz illő történetet. 

Jogi és etikai szempontok

Történetmeséléskor sokszor személyes adatokkal, érzékeny információikkal dolgozunk, vagy épp olyan szenzitív történetekkel, amikor meg kell gondolnunk, felismerhető módon szerepeltetjük-e szereplőinket. Lehetnek olyan érzékeny témák, amikor a szereplőnknek anonimitásban kell maradnia, mert rá nézve veszélyes lehet. Ilyen lehet például a családon belüli erőszak elől menekülő anya, vagy egy szülők nélkül élő kiskorú gyerek története. Szereplőink privát szférájának védelme az etikus történetmesélés egyik lényeges pontja.

Mindenképpen tájékoztasd őket, hogy mivel jár a nyilvánosság, és csak az ő egyértelmű hozzájárulásukkal hozd nyilvánosságra történetüket. Ezeknek az alapszabályoknak a betartása kell ahhoz, hogy szereplőidet biztonságban tudhasd. Nézzük részletesebben, mik ezek!

• Tájékoztasd szereplőidet, hogy mire, hogyan, hol és meddig fogod használni a történetüket, fotóikat.
• Csak akkor használd fel ezeket, ha hozzájárultak. A legtöbb esetben a szóbeli beleegyezés is elég, például egy közösségi média poszt esetében, azonban ha például filmet készítesz a szereplőddel és azt a reklám célra szeretnéd használni, mindenképp kérj írásos beleegyezést.
• Vannak olyan történetek, amikor szereplőid magánszférájának, biztonságának védelme érdekében a személyes adatokat anonimizálni kell, például a név, helyszín, kor, nem megváltoztatásával.
• Kezeld diszkréten az egészségügyi, etnikai, vallási vagy politikai vonatkozású adatokat.
• Ha a történet kiskorút is érint, a szülő vagy törvényes gondviselő beleegyezésére is szükséged lesz.
• Biztosítanod kell, hogy az érintettek bármikor visszavonhassák a hozzájárulásukat. Előfordulhat, hogy bár előre beleegyeztek a történetük felhasználásába, később olyan élethelyzebe kerülnek, amikor muszáj megtenniük ezt a lépést. 

Milyen a jó történet?

A történeteket számtalan módon felhasználhatjuk. Ha meghatározzuk, hogy mi a célunk a történetgyűjtéssel, sokkal könnyebb lesz kiszűrni, hogy melyik releváns számunkra. Elképzelhető, hogy más típusú történettel fog tudni azonosulni a céges támogatód és a magánadományozód, illetve a média. A storytelling alapja, hogy az érzelmekre hass. Olyan történeteket gyűjts, ami megérintheti a célközönséged, amiben van valami, ami megállítja és elgondolkodtatja őket.

A történetek segítségével a szervezeted színesebben és hitelesebben tud kommunikálni, ehhez viszont sok sztori kell. A storybank lesz a te 0-24-ben nyitvatartó könyvtárad, amihez bármikor fordulhatsz. Ehhez viszont az kell, hogy rendszeresen gyűjtsd, rögzítsd és kategorizáld a történeteket. A könyvtár kulcsa nálad van.