Ha tisztáztuk, mi a célunk, könnyedén eldöntető, hogy terveinknek melyik szervezeti forma felel meg. Alapítvány, egyesület vagy valami más?

Alapítványokat létrehozni bármilyen tartós célra lehetséges, azzal a megkötéssel, hogy az alapító és az alapító hozzátartozója csak igen szűk körben lehet kedvezményezett (A 2013. évi V. törvény azt a korlátozást nem tartja fenn, hogy alapítványt csak közérdekű célra lehet létrehozni.). Ezzel szemben az egyesületeket a tagok a saját érdekükben hozzák létre.
Az alapítványnak alapító vagyonnal kell rendelkeznie, amelyről az alapítónak vagy alapítóknak kötelessége gondoskodni. Irányítása az ügyvezető szerv (pl. kuratórium) kezében van, vagyis az alapítónak nincsen meghatározó befolyása a működésre.

Egyesület alapítható minden olyan célra és tevékenységre, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Legalább 10 alapító tagra van szükség, és a tagok száma később sem lehet ennél kevesebb.

Elsődlegesen vállalkozási-gazdasági tevékenység végzésére sem alapítvány, sem egyesület nem hozható létre.

A két forma között az alapvető különbség, hogy az egyesület személyeket egyesít, az alapítvány vagyont. Ennek megfelelően az egyesület a tagok önszerveződő közössége valamely cél, tevékenység érdekében, az alapítvány pedig célok, tevékenységek támogatását végző szervezet. Pl. egy iskola működésének támogatására megfelelőbb forma az alapítvány, mivel a hangsúly itt nem a személyek együttműködésén van, hanem az anyagi támogatáson. A közös sport, vagy kulturális tevékenység szervezett végzésére jobb forma az egyesület, mivel itt a hangsúly a személyek együttműködésén van.

Új formában is létrehozható a szervezet. Civil társaságot legalább két fő nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására hozhat létre.

Léteznek azonban olyan gazdasági tevékenység végzésére létrejött szervezetek, amelyek bár nem számítanak civil szervezetnek, mégis a nonprofit szervezetek közé tartoznak. Ilyenek a nonprofit gazdasági társaságok. A nonprofit gazdasági társaságok cégek, a cégekre vonatkozó szabályok szerint működnek, csak osztalékot nem fizetnek a tulajdonosoknak, valamint annyiban térnek el más cégektől, hogy közhasznú jogállásúak is lehetnek.

Az alapítvány működtetésének előnyei, hátrányai:

Előnyök:

• egy jól megválasztott kezelő szerv (pl. kuratórium) hatékonyan tudja működtetni
• jól megválasztott kuratóriumi létszámmal a kuratórium könnyen összehívható és döntésképes (akár egy fő is elég lehet)
• széles lehet a működési területe (szinte bármely közösségi intézmény, de akár egy személy támogatására is létrehozható)
• amennyiben a közhasznú minősítést is megszerzi, adókedvezményre jogosító igazolást adhat ki a támogatónak, és maga is különböző kedvezményekben részesülhet
• jó a társadalmi elfogadottsága

Hátrányok:

• ha az alapító nem együttműködő, gyakorlatilag nem lehet módosítani az alapító okiratot
• az alapító nem vehet részt befolyásoló, aktív tevékeny módon az alapítvány működésében, tehát ha ő lenne a tevékenység motorja, nem célszerű, hogy ő legyen az alapító
• nem módosítható az alapítvány célja utólag

Az egyesület működtetésének előnyei, hátrányai:

Előnyök:

• A céloknak és a működési területnek „csak” az Alaptörvény és a törvényesség szab határt
• Korlátlan a létszám
• Teljes szabadság a működés, a szervezeti felépítés terén
• Közhasznú minősítés kérhető, ebben az esetben a szervezetet és a támogatókat különböző adókedvezmények illetik meg
• Egy jól működő egyesületben minden tag azonosulni tud a szervezettel és ezzel a feladatok, célok jól és hatékonyan megvalósíthatók
• A tagok valóban döntési helyzetben vannak, beleszólásuk az ügyekbe ténylegesen érdemi
• Az alapszabály, célok, tevékenységek szabadon módosíthatók, változtathatók

Hátrányok:

• A demokrácia drága dolog, tehát a legfőbb szerv összehívása, mint a törvényes működés egyik garanciája költséges lehet, például nagy létszám esetén terembérlet, döntési anyagok előkészítésének költsége stb.
• A döntést a szavazati arányok miatt lényegében csak konszenzussal lehet meghozni (egy fő egy szavazat)
• A demokratikus működés biztosítása nem egyszer nehézkes, például megismételt közgyűlés elnökség határozatképtelensége stb.
• A kezdeti lelkesedés után, ha érdektelenség következik be, nagyon megnehezül a működés

Civil társaság működtetésének előnyei és hátrányai:

Előnyök:

• Könnyen létrehozható, nem igényel bírósági, hatósági bejegyzést, regisztrációt
• Már két ember is létrehozhatja
• Ad hoc létrehozás, működés

Hátrányok:

• Nem jogi személy
• A jogi személyiség hiányából következően a tagok vagyoni felelőssége egyetemleges.
• Nem kaphat támogatást, kedvezményeket, nem tud pályázni.