I. Magánalapítvány
A régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) alapítvány létrehozását csak tartós közérdekű célra engedte meg. Az új Ptk. (2013. évi V. tv.; továbbiakban: Ptk.) ezzel szemben abból indul ki, hogy alapítvány rendelése a magánautonómi része – mint a szerződéskötés vagy a társaságalapítás szabadsága –, így az új törvény liberalizálta az alapítvány magánjogi szabályozását, ennek megfelelően nem tette az alapítványrendelés feltételévé annak közérdekű célját.
A fentieknek megfelelően az új Ptk. széles körben teszi lehetővé magáncélú alapítványok rendelését, de korlátokkal:
- az alapító és a csatlakozó abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása; és a
- az alapító és a csatlakozó hozzátartozója abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása.
A Ptk. ugyan nem ad nevet a magáncélra létrejött alapítványnak, de a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. igen: eszerint
magánalapítvány:
- a) az alapító, a csatlakozó vagy az alapító, a csatlakozó hozzátartozója mint kedvezményezett érdekében a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint létrehozott alapítvány,
- b) a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány,
feltéve, hogy kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyonnal vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal és ezek hozamaival gazdálkodik.
II. Vagyonkezelő alapítvány
A fent olvasható másik fogalom, a vagyonkezelő alapítvány fogalma szintén nem a Ptk-ban található, erről külön törvény rendelkezik: a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. tv, amely „törvény hatálya azokra az alapítványokra terjed ki, amelyeket e törvény rendelkezéseinek megfelelően létesítettek, vagy amelyeknek alapító okiratát e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosították, és amely alapítványokat a bíróság vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vesz.” A fenti szabályból következően alapítványt lehet eleve vagyonkezelő alapytványként létrehozni, vagy a nem így létrehozott alapítvány módosításával is vagyonkezelő alapítvánnyá válhat, a bíróság azonban ezt a minőséget a nyilvántartásában feltünteti.
A vagyonkezelő alapítványokra a Ptk. szabályai alkalmazandóak, ha a róluk szóló külön törvény másként nem rendelkezik.
A Vagyonkezelő alapítvány célja az alapító által rendelt vagyon kezelése és az ebből származó jövedelemből az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás. A vagyonkezelő alapítvány tehát lényegében azért jön létre, hogy egy meghatározott vagyontömeg fennmaradását, hasznosítását megvalósítsa. Alkalmas arra, hogy az alapító által megjelölt kedvezményezett részére történjen meg a vagyonnak, illetve hozamának a hasznosítása, de anélkül, hogy a vagyonról a kedvezményezett rendelkezhetne és így esetlegesen meggondlatlanul kezelje azt. Ez a jogintézmény tehát nagyban hasonlít a bizalmi vagyonkezelés intézményére, azzal, hogy jelen esetben az alapító erre a célra külön jogi személyt hoz létre. A vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve általa bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését végezheti.
Vagyonkezelő alapítvány közérdekű célra is alapítható. Közérdekű célnak minősül a nevelési-oktatási, felsőoktatási, kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése. Az ilyen célra létrejött vagyonkezelő alapítvány közérdekűnek minősül, és igényt tarthat a közhasznú jogállásra is, ha kedvezményezettjeinek köre nyitott, továbbá közérdekűnek minősítését az alapító kérte.
A nem közérdekű vagyonkezelő alapítványra nem kell alkalmazni az alapítványok Ptk-ban előírt szabályai között a kedvezményezettekre vonatkozó korlátozásokat, vagyis
- az alapító és a csatlakozó nem csak abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása; és a
- az alapító és a csatlakozó hozzátartozója nem csak abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása,
- az alapítvány kedvezményezettje, illetve annak közeli hozzátartozója a kuratórium tagja lehet.
Az alapítványra vonatkozó általános szabályoktól eltérően a vagyonkezelő alapítványban az alapító és közeli hozzátartozói többségben lehetnek a kuratóriumban és az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az alapító, csatlakozó részére átadott vagyon meghaladhatja a korábban általa az alapítvány részére juttatott vagyon mértékét.
Vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni, ez az úgynevezett tőkeminimum. Az alapítvány javára rendelt vagyont az alapító okiratban vagyontárgyanként, vagyonelemenként az azonosításukhoz szükséges részletességgel kell megjelölni. Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően a tőkeminimumnak megfelelő vagyont az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani. A tőkeminimumon felüli esetlegesen vállalt alapítói vagyon juttatására határidő tűzhető.
A vagyonkezelő alapítvány alapítója az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát, a nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítója pedig a kuratórium helyett az alapítványi vagyonellenőrt is kijelölheti, vagy ha alapítói jogait az alapító okiratban fenntartotta vagy abban arról nem rendelkezett, e jogait az alapítványra átruházhatja. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet, hogy alapítói jogai a halála, jogutód nélküli megszűnése vagy az alapító okiratban meghatározott feltétel bekövetkezése esetén az alapítványra szállnak. Ha az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének kijelöléséről - e tisztségek bármely okból bekövetkező megüresedése esetén - a kuratórium a felügyelőbizottsággal együttesen határoz akként, hogy a döntéshez a megüresedő tisztség által érintett testületi szerv tagjai többségének szavazata is szükséges. Ha az alapítói jogokat az alapítványi vagyonellenőr gyakorolja, az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének kijelöléséről - e tisztségek bármely okból bekövetkező megüresedése esetén - a kuratórium és a felügyelőbizottság véleményének kikérését követően az alapítványi vagyonellenőr dönt.
A Ptk. alapítványokra vonatkozó általános szabályai a kuratóriumi tagok visszahívását csak kivételes esetben engedni meg, ezzel szemben a vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének visszahívásáról a kijelölésükkel azonos módon hozható döntés azzal, hogy a visszahívás joga az alapító okiratban feltételekhez köthető, illetve korlátozható.
A Ptk. szerint az alapítvány ügyvezetését kurátor, vagy kuratórium végezheti, amennyiben kuratürium végzi, és az alapító okirat másként nem rendelkezik, a kuratórum három természetes személyből áll. Ezzel szemben a közérdekű vagyonkezelő alapítvány ügyvezetését legalább öt természetes személyből álló kuratórium látja el.
Vagyonkezelő alapítvány esetén felügyelőbizottság kijelölése és annak működése, továbbá állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező. A felügyelőbizottság legalább három természetes személyből áll, a felügyelőbizottság elnökét - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a tagok maguk közül választják. Nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapító okirata rendelkezhet úgy, hogy az alapítványnál felügyelőbizottság nem működik; ebben az esetben a felügyelőbizottság feladat- és hatáskörét az alapítványi vagyonellenőr gyakorolja. Az alapító okirat a kuratórium és a felügyelőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozóan képesítési, végzettségi és egyéb szakmai követelményeket állapíthat meg.
Az alapító az alapító okiratban alapítványi vagyonellenőrt köteles kijelölni abból a célból, hogy az alapítvány vagyonkezelési tevékenységének jogszerűségét és az esetlegesen alapítói jogokat gyakorló kuratórium joggyakorlását az alapítvány ellenőrző szervétől függetlenül figyelemmel kísérje. Az alapító okiratban az alapítványi vagyonellenőr kijelölésére az alapítvány is feljogosítható, ebben az esetben az alapítványi vagyonellenőr kijelölésének, illetve megbízásának ügyében a kuratórium és a felügyelőbizottság együttesen határoz, a kijelöléshez, illetve a megbízáshoz azonban a nyilvántartó bíróság jóváhagyása szükséges. Alapítványi vagyonellenőrként csak könyvvizsgáló társaság, könyvvizsgáló, ügyvédi iroda, ügyvéd vagy más büntetlen előéletű és az alapító okiratban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy jelölhető ki, illetve bízható meg. Nem lehet alapítványi vagyonellenőr az alapítvány alapítója, kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagja, elnöke, illetve az alapítvány egyéb tisztségviselője, alkalmazottja, könyvvizsgálója, kedvezményezettje és ezek hozzátartozója. Az alapító okirat e tisztség betöltésének további összeférhetetlenségi szabályait is meghatározhatja.
Amennyiben az alapítói jogokat gyakorló kuratórium, illetve a felügyelőbizottság működése vagy eljárása nem felel meg a törvényben vagy az alapító okiratban foglaltaknak, az alapítványi vagyonellenőr felhívja az érintett alapítványi szervet a szabályszerű működésre. Amennyiben az érintett szerv a felhívásnak nem tesz eleget, az alapítványi vagyonellenőr törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a nyilvántartó bíróságnál.
Az alapítvány alapító okiratát közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A bírósági nyilvántartásba vételi eljárásban a jogi képviselet kötelező.
Az alapító okiratban az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető céljait és elveit is rögzíteni kell, de az alapító az alapító okirathoz - annak részeként - mellékelheti a befektetési szabályzatot is. A befektetési szabályzatnak tartalmaznia kell az alapítványi vagyonkezelés körébe tartozó vagyon befektetésére vonatkozó alapelveket, irányokat, befektetési struktúrát, valamint a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot. Ha az alapító a befektetési szabályzatot nem mellékeli az alapító okirathoz, akkor a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon belül befektetési szabályzatot kell készíteni, amelyet a felügyelőbizottság javaslata alapján az alapítói jogok gyakorlója hagy jóvá.
Az alapító az alapító okiratban meghatározhatja az alapítvány javára rendelt vagyonnak azt a mértékét, amely alá az alapítvány vagyona nem csökkenhet, ez a tőkeminimumnál kevesebb nem lehet. Meghatározás hiányában a tőkeminimumot kell ilyennek tekinteni. Ha az alapítvány vagyona az alapító okiratban meghatározott mérték alá csökken, a kedvezményezetteknek járó juttatás kifizetését arányosan csökkenteni kell, vagy azt mindaddig vissza kell tartani, amíg az alapítvány vagyona a fenti mértéket el nem éri.
A nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány az alapítói jogát gyakorló alapító kérelmére megszüntethető, erre irányuló alapítói kérelem esetén ezért a nyilvántartó bíróság polgári nemperes eljárásban megállapítja az alapítvány megszűnését eredményező ok bekövetkezését. Az alapítvány megszűnése nem érinti a kedvezményezettek javára már megállapított és esedékessé vált kötelezettségek teljesítését. A vagyonkezelő alapítvány megszűnik abban az esetben is, ha annak vagyona három teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum összegét; ezt úgy kell tekinteni, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált.
A jogalkotó a 2021. évi IX. törvényben külön szabályozta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amely kategóriába azonban csak a törvény által ilyennek elismert alapítványok tartozhatnak, így a továbbiakban ez utóbbi forma nagyban eltér a fent tárgyalt, a magánautonómia kiszélesítését szolgáló alapítványi típusoktól.
