Az alapítvány megszűnése
A törlést kezdeményezheti közvetlenül az alapító vagy hivatalból a bíróság is megindíthatja az eljárást, közvetett módon a nyílvántartó törvényszékhez fordulva az érdekelt fél. Az alapítvány megszűnésének lehetséges módjairól itt olvashat:
Az egyesület megszűnése
Az egyesület döntéshozó szerve dönthet az egyesület megszüntetéséről.
Megszűnik az egyesület, ha határozott időre alapították, és ez eltelt, vagy valamely feltétel bekövetkeztéhez kötött a megszűnése és ez bekövetkezett. Megszűnik az egyesület, ha törvényességi felügyeleti eljárásban a bíróság így rendelkezik.
A fentieken túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
- a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
- b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Jogutóddal szűnik meg az egyesület egyesülés, szétválás esetén.
- Melyek a megszűnés lehetséges esetei?
- Mi történik az egyesület vagyonával az egyesület megszűnésekor?
Civil társaság megszűnése
A civil társaság az alábbi esetekben szűnik meg:
a) ha célját megvalósította, vagy a cél megvalósítása többé nem lehetséges;
b) ha letelt a határidő, amelyre alakult, kivéve ha a tagok a társaságot tovább folytatják;
c) valamely tagjának halálával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével, rendes felmondással, kivéve ha a tagok a társaságot tovább folytatják;
d) azonnali hatályú felmondással;
e) a társaság közös elhatározással való megszüntetésével;
f) ha a tagok száma egy főre csökken.
A megszűnés eljárásai a következők:
Végelszámolási eljárás
Az új törvény alapján- az egyszerűsített törlési eljárás esetét kivéve– minden esetben végelszámolási eljárást kell lefolytatni, ami egy önkéntes eljárás, ha a szervezetet meg szeretnék szüntetni.
A végelszámolás a nyilvántartást vezető megyei törvényszéknél (ez a megyei bíróságok új neve) folytatható le.
Alapítvány végelszámolását mindenképpen meg kell, hogy előzze egy bírósági eljárás, amelyet az alapító kérelmére folytat le peren kívüli formában. Itt azt vizsgálja, hogy a meghatározott célra, időtartamra alapított, vagy feltétel bekövetkezéséig működő alapítvány esetében bekövetkezett-e a feltétel, időtartam eltelt, vagy cél megvalósult, vagy esetlegesen a cél lehetetlenült .
A Bíróság végzéssel megállapítja a feltétel bekövetkeztét, időtartam elteltét, cél megvalósulását és felhívja az alapítót, hogy a végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül kezdeményezze a végelszámolást. A végelszámolási kérelemhez az alább ismertetett iratokon túlmenően csatolni kell a végzést is a végelszámolás megindításakor.
Röviden összefoglalva az eljárás a következő:
Két fordulóban lehet lefolytatni az eljárást.
I.
- A legfőbb szerv dönt a végelszámolás megindításáról és annak kezdő időpontjáról.
- Ki kell jelölni a végelszámoló személyét (lehet a korábbi képviselő is). Ettől az időponttól a végelszámoló a szervezet törvényes képviselője, azaz a korábbi képviselő képviseleti joga megszűnik.
- 45 napon belül a korábbi képviselő át kell adja az iratokat a végelszámolónak és el kell készíttetni a tevékenységet lezáró mérleget a Számviteli Tv. szabályai szerint. (Ez lényegében egy közbenső mérleg). Köteles a munkavállalókat értesíteni a végelszámolás megkezdéséről. Ezzel a korábbi képviselő feladatai megszűnnek, innentől a végelszámoló jár el mindenben.
Kérelmet (végelszámolási kérelem) kell benyújtani a törvényszékhez az alábbi tartalommal:
A végelszámoló a végelszámolás iránti kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő (legfőbb szerv, vagy alapító) határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve jogviszonyának megszűnését.
A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartás útján gondoskodik. A végelszámolás elrendelésekor a nyilvántartásban a "v.a." toldatot fel kell tüntetni.
A közzétételt követő 40 napon belül a hitelezők bejelenthetik követelésüket a szervezet felé. Ezeket a végelszámoló összesíti.
A végelszámoló elkészíti a tevékenységet lezáró mérleg alapján a végelszámolási nyitó mérleget. Ez (a hitelezői igények alapján) korrigálható a fenti hitelezői igénybejelentést követően. Ha a rendelkezésre álló vagyon nem fedezi a tartozásokat, akkor felszámolási eljárásnak lesz helye.
A végelszámoló rendezi a tartozásokat, és intézi a szokásos teendőket a működés kapcsán. Ha tárgyévben nem fejeződik be a végelszámolás, akkor el kell készíteni az éves mérleget. A végelszámolásra 3 év áll rendelkezésre, mert ezt követően kényszer végelszámolásnak van helye.
II.
A végelszámolás befejezése:
- A legfőbb szerv dönt a végelszámolást lezáró mérleg és beszámoló elfogadásáról.
- Gondoskodni kell az iratok elhelyezéséről és erről döntést hozni. Erre lehetőség van levéltárban, vagy a szervezet egy tagjánál, vezetőjénél, ha azt vállalja.
- Zárójelentést készít a végelszámoló a végelszámolás lefolytatásáról, amely tartalmazza a lényeges gazdasági adatokat, döntéseket, azok okait. Ezt a legfőbb szervnek el kell fogadnia.
- Dönteni kell a szervezet esetlegesen tulajdonában álló cégek (más jogalanyok) sorsáról.
- Az alkalmazottak (biztosítottak) adatait át kell adni a nyugdíjbiztosítási szervnek.
Fentiekre vonatkozó okiratok csatolásával kérni kell a szervezet törlését a nyilvántartásból.
A szervezet a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.
Felszámolási eljárás
Felszámolást a bíróság kezdeményez a szervezet elismert fizetésképtelensége esetén, amely eljárás nem azonos a végelszámolással.
A szervezet fizetésképtelensége esetén (amikor nem tudja fizetni tartozásait) hitelezői kérelemre a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék elrendeli a szervezet felszámolását, és felszámoló biztost jelöl ki. Felszámolási eljárás csak nem vitatott (vagy elismert) követelés esetén indítható. Vitatott követelés esetén csak peres eljárás folytatható le a felek között.
A felszámolási eljárás megindulását követően a kijelölt felszámoló irányítja és képviseli a szervezetet, aki a szervezet vagyonából igyekszik kielégíteni a hitelezőket.
A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követően 40 napja van a hitelezőknek, hogy igényüket (követelésük összegét) bejelentsék a felszámolónál. A felszámoló összesíti a követeléseket és a Csőd Tv-ben foglalt kategóriákba besorolja.
A felszámolási eljárás során a felszámoló a követeléseket igyekszik behajtani, a vagyont értékesíteni és a befolyt pénzt felosztani a Tv-ben foglalt kategóriákba sorolt hitelezők között olyan módon, hogy a felsőbb kategóriákba sorolt hitelezők (pl. munkavállalók követelései, adótartozás) kifizetése megelőzi az alsóbb kategóriák hitelezőit. Az eljárás általában évekig is eltart.
Pontos szabályozás a Csőd Tv-ben található, illetve speciális szabályok a Civil Tv. 10. paragrafusában olvashatóak.
Ügyészség által indított eljárás:
A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége az Alaptörvénybe ütközik.
Egyszerűsített törlési eljárás:
Egyszerűsített törlési eljárásnak van helye, ha a bíróság a civil szervezet tekintetében megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét vagy a bíróság a civil szervezetet törvényességi felügyeleti eljárásban megszünteti, feltéve, hogy nem merült fel adat arra nézve, hogy a civil szervezetnek vagyona van vagy a civil szervezet fennállása során adószámmal nem rendelkezett, illetve nem rendelkezik.
Valamennyi eljárásban közös, hogy a törlést kimondó végzés ellen az általános szabályok szerint van helye fellebbezésnek. A fellebbezési határidő a végzés kézhezvételétől számított 15 nap. A végzés jogerőre emelkedése után történik meg a végleges törlés.