A minimálbér összeg 9 százalékkal és a garantált bérminimum összege pedig 7 százalékkal emelkedik 2025. január 1-től. A bérek változása nem csak a foglalkoztatásra van hatással. Többek között a közérdekű önkéntesek tevékenységének értékét, a civil szervezetek által adható juttatások adómentességét is a minimálbérhez igazodva állapíthatjuk meg. Az ERKE - B.-A.-Z. Vármegyei Civil Központ összegyűjtötte a legfontosabb, a minimálbér emelésével összefüggő változásokat.
A minimálbér és a garantált bérminimum változása
A legkisebb munkabér, azaz a minimálbér összege 2025. január 1-jétől:
- havibér alkalmazása esetén 290 800 Ft (2024-ben: 266 800 Ft volt);
- hetibér alkalmazása esetén: 66 860 Ft (2024-ben: Ft 61 340 Ft volt);
- napibér alkalmazása esetén: 13 380 Ft (2024-ben: 12 270 Ft volt);
- órabér alkalmazása esetén: 1 672 Ft (2024-ben: 1 534 Ft volt).
A legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak számára a garantált bérminimum 2025. január 1-jétől:
- havibér alkalmazása esetén 348 800 Ft (2024-ben: 326 000 Ft volt);
- hetibér alkalmazása esetén: 80 190 Ft (2024-ben: 74 950 Ft volt);
- napibér alkalmazása esetén: 16 040 Ft (2024-ben: 14 990 Ft volt);
- órabér alkalmazása esetén: 2 005 Ft (2024-ben: 1 874 Ft volt).
forrás:
Közérdekű önkéntesek tevékenységének értéke
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes munka egy órára jutó értékének számításánál a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér százhatvanad részét kell figyelembe venni. E szerint 2025. január 1. után egy közérdekű önkéntes órát 1 817,5 értékkel lehet kimutatni a civil szervezetek bevételei és ráfordításai között. (2023. december 1-2024. december 31. között 1 667,5 Ft volt egy önkéntes óra elszámolható értéke)
Közérdekű önkéntesek napidíja
A külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén napi díj adható az önkéntesnek. A napidíj egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát. 2025. január 1. után egy személynek havonta 58 160 Ft napidíjat fizethet a szervezet. (2023. december 1-2024. december 31. között 53 360 Ft volt ez az érték)
Forrás: 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről 2. § (3.) bekezdés
Közérdekű önkéntesek jutalma
A közérdekű önkéntes tevékenységet végző önkéntesnek a fogadó szervezet jutalmat adhat. A fogadó szervezet egy személynek egy évben jutalomként a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát adhatja adómentesen. 2025. január 1. után az ellenszolgáltatásnak nem minősülő jutalom összege 58 160 Ft. (2023. december 1-2024. december 31. között 53 360 Ft volt ez az érték)
Forrás: 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről 2. § (3.) bekezdés
Adományozás
A civil törvény értelemző rendelkezése szerint az adomány a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás. A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011 Korm rendelet szabályozza, hogy mekkora értékhatár alatt nem minősül ellenszolgáltatásnak az adományozott által (az adományozónak) adott dolog vagy szolgáltatás. Az adományozott által adott dolog, szolgáltatás akkor nem minősül ellenszolgáltatásnak, ha az értéke nem haladja meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (5) bekezdésében meghatározott mértéket Ez az értékhatár a minimálbér 25 százaléka. amely 2025. január 1 után 72 700 Ft (2024-ben 66 700 Ft volt)
Forrás:
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 70. § (5) bekezdés
Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén minimálisan fizetendő órabér 2025. január 1 után:
- legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, azaz 1 421 Ft/óra;
- szakképzettéget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-a, azaz 1 744 Ft/óra.
Napi mentesített keretösszeg (amely alatt nem kell SZJA-t fizetni) 2025. január 1. után:
- szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a napi bér 130%-a, azaz 17 394 Ft
- középfokú végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakör esetén a napi bér 130%-a, azaz 20 852 Ft.
A maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2025-ben: 26 760 Ft/nap/fő.
Egyszerűsített foglakoztatás főbb jellemzői 2025. január 1 – 31. között
| Egyszerűsített foglakoztatási forma | Közteher mértéke 2025. január Ft/nap | Közteher mértéke
2025. február 1 után Ft/nap |
Maximálisan igénybe vehető napok száma | „közteher” NAV befizetés határideje |
| Turisztikai idénymunka | 1 500 | 2 200 | 120 nap/év | a foglalkoztatást követő hónap 12. napjáig |
| Mezőgazdasági idénymunka | 1 500 | 2 200 | 120 nap/év | a foglalkoztatást követő hónap 12. napjáig |
| Alkalmi munka | 2 900 | 4 400 | 90 nap/év | a foglalkoztatást követő hónap 12. napjáig |
| Filmipari statiszta | 8 700 | 8 700 | 90 nap/év | a foglalkoztatást követő hónap 12. napjáig |
Változni fog az egyszerűsített foglalkoztatással létesíthető munkanapok szabályozása. 2025.07.01-étől már nem csak a munkáltató és munkavállaló között lesz korlátozva a létesíthető munkanapok száma, hanem a munkavállaló oldaláról is. A magánszemélynek egy évben összesen maximum 120 egyszerűsített foglalkoztatással töltött munkanapja lehet. A NAV lekérdező-felületet fog biztosítani, hogy a munkaadó ellenőrizhesse a munkavállalóra vonatkozó napok számát.
Forrás: 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról.
Módosítja 2024. évi LXXIV. törvény Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról
Közfoglalkoztatás
| Közfoglalkoztatási bér 2025.
(a minimálbér 50%-a) |
Közfoglalkoztatási garantált bér 2025.
(a garantált bérminimum 50%-a) |
|
| Havi bér | 145 400 | 174 400 |
| Heti bér | 33 430 | 40 095 |
| Napi bér | 6 690 | 8 020 |
| Közfoglalkoztatási munkavezető bér 2025.
(a közfoglakoztatási bér 110 %-a) |
Közfoglalkoztatási munkavezető garantált bér 2025.
(a közfoglakoztatási garantált bérminimum 110 %-a) |
|
| Havi bér | 145 400 | 174 400 |
| Heti bér | 33 430 | 40 095 |
| Napi bér | 6 690 | 8 020 |
Megbízási jogviszony – biztosítotti jogviszony megállapítása
Amennyiben a megbízási jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) keretében történő munkavégzésből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri-e a minimálbér 30 %-át, azaz 2025. január 1. után 87 240 Ft (a 2024. évben 80 040 Ft volt a határ), vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét 2 908 Ft/nap összeget (a 2024. évben 2 668 Ft volt a határ). akkor a megbízott magánszemély biztosítottá válik. Ha a megbízási/tisztelet díj átlépi határt a megbízó szervezetnek bejelentési, járulék levonási és befizetési kötelezettsége keletkezik.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni az alaptvány, egyesület, szövetség vezető tisztségviselőjét, felügyelőbizottságának tagját is, ha a tiszteletdíja (díjazása) eléri az előző bekezdésben említett összeget, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.
A 25 év alatti fiatalok adómentessége
Nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a törvényben meghatározott összevont adóalapba tartozó jövedelmeik után a kedvezmény havi összegéig a 25 év alattiaknak. Ilyen jövedelmek például: munkabér, táppénz, egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme, őstermelői jövedelem, kifizetővel kötött megbízási, felhasználási szerződésből származó jövedelem. A kedvezmény az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után nem jár.
A civil szervezetek által adható SZJA mentes juttatások
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 3. pontja alatt kerültek felsorolásra a közcélú juttatások körében adómentes jogcímek. A jogszabály alapján:
- a közérdekű kötelezettségvállalásból,
- a közhasznú egyesületből,
- alapítványból,
- közalapítványból,
a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke is mentes az adó alól (kivéve a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat).
Ugyanakkor pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás tekinthető adómentesnek. A minimálbér 50%-a 2025. január 1 után 145 400 Ft. (a 2024. évben a minimálbér 50 százaléka 133 400 Ft volt).
forrás: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez 3.3. pont Az adómentes bevételekről
Fontos tudni, hogy a NAV és a Pénzügyminisztérium közös állásfoglalása alapján:
„A felsorolásban szereplő szervezeteket külön-külön kell értelmezni, vagyis az alapítványnak nem kell közhasznúnak lennie, bármilyen céllal létrehozott alapítvány élhet a kedvezményes rendelkezéssel. Fontos azonban, hogy az adómentesség csak akkor alkalmazható, ha az alapítvány, közalapítvány, közhasznú egyesület a juttatást a közhasznú céljával összhangban, a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nyújtja. Az alapítványnak tehát nem kell feltétlenül közhasznúnak lennie, de a juttatás céljának és a juttatásban részesülő magánszemélynek az alapítvány alapító okiratában rögzített közhasznú célhoz kell kapcsolódnia. Mindezek alapján a közhasznú minősítéssel nem rendelkező alapítvány is jogosult arra, hogy az alapító okiratában megfogalmazott közhasznú céljával összhangban adómentesen nyújtson juttatást a közhasznú cél szerint címzett magánszemély részére.”
Reprezentáció, üzleti ajándék
Egyedi rendelkezést tartalmaz az Szja tv. az egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) által juttatott reprezentáció és üzleti ajándék esetére. Az említett szervezetek által az adóévben nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék együttes értékéből mentes az adó alól a jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Az üzleti ajándékok közül csak azok vehetők figyelembe, amelyeknek az egyedi értéke a minimálbér 25 százalékát 2023. dec. 1. után a 66 700 Ft-ot nem haladja meg. (2023. jan 1. – 2023. nov. 30. között: 58.000 Ft volt a határ)
Reprezentáció, üzleti ajándék adózása
A reprezentáció fogalmát az SZJA tv. 3 § 26. pontja értelmezi. Főszabály szerint e tárgykörbe tartozik a juttató szervezet tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). A felsoroltak azonban nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján – akár közvetve is megállapítható – hogy a kiadások nem a juttató szervezet céljával, tevékenységével kapcsolatban merültek fel. Ha nem minősülnek reprezentációnak, akkor e tételek után az általános rend szerint kell adózni.
A civil szervezet is adhat üzleti ajándékot. Az üzleti ajándék a juttató szervezet tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány. Ez csak akkor adómentes, ha az egyedi értéke nem haladhatja meg a minimálbér 25%-ának megfelelő összeget. Ez az értékhatár 2025-ben 72 700 Ft (2024-ben 66 700 Ft volt).
Egyedi rendelkezést tartalmaz az Szja tv. az egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) által juttatott reprezentáció és üzleti ajándék kapcsán. Az SZJA tv. 70 § (5) bekezdése alapján a reprezentáció és az üzleti ajándék együttes értékéből adómentes a jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében merült fel és értéke nem éri el:
- az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát,
- de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát.
E két feltétel közül a kisebb értéket kell figyelembe venni az adómentesség megállapításánál. Az adómentesség számításnál figyelembe kell venni a szervezet által juttatott üzleti ajándékok értékét is.
Ha a szervezet átlépi az említett értékhatárokat a juttatás értékének 1,18 szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 13 % szociális hozzájárulási adót kell megfizetni. Tehát ha ez a kötelezettség felmerül a reprezentáció adója a civil szervezetek esetében 1,18-szor 15% + 1,18-szor 13% azaz összesen 33.04%.
A cikk eredetileg az ERKE - B.-A.-Z. Vármegyei Civil Központ oldalán olvasható ITT.
