2022. január-február során nyitott, bárki által megválaszolható kérdőívet tett közzé a NIOK, amely során célunk az volt, hogy jobban megismerjük a magyar civil szervezetek adománygyűjtő tevékenységét, hátterét. A felmérés eredményeinek összefoglalását itt találja, ebben a cikkben azt járjuk körül, hogyan vélekednek az adománygyűjtéshez szükséges tudásukról, képességeikről, hozzáállásukról az adománygyűjtő szervezetek.
Az attitűd kérdések esetében egyértelmű az összefüggés a különböző csoportok között.
Mely szervezetek ítélik meg jónak saját adománygyűjtési képességeiket?
Akik
- haladónak tekintik magukat az adománygyűjtésben
- és/vagy adománygyűjtő munkatárssal rendelkeznek
- és/vagy motiváltak az adománygyűjtésben,
- illetve a nagyobb szervezetek (magasabb munkatársi létszám és bevétel),
Gyengébbnek ítélik képességeiket, akik
- adománygyűjtésben magukat kezdőként definiálják
- és/vagy korábbi sikereik vagy épp annak hiánya folytán nem motiváltak
- vagy adománygyűjtő munkatárssal nem rendelkeznek
- illetve a létszám és bevétel alapján kisebbek.
Képességek, tudások
Szembetűnő a különbség, hogy míg a haladó szervezetek magabiztosak az adománygyűjtéshez szükséges tudásuk, képességeik meglétében (tudják, hogyan kell előállítani az adománygyűjtéshez kapcsolódó kreatív anyagokat (képek, videók); képesek azonosítani azt a célcsoportot, akik egyetértenek céljaikkal, értékeikkel és szívesen támogatják őket; tudják, miként juttathatják el üzeneteiket nekik és képesek is ezt az üzenetet egyszerűen, jól kommunikálhatóan megfogalmazni), addig a kezdő szervezetekről ez korántsem mondható el.
Biztató, hogy a magukat közepes adománygyűjtési képességűnek definiáló szervezetek (ők a legnagyobb létszámú csoport) nincsenek sokkal lemaradva technikai tudásukat tekintve, az ő lemaradásuk a haladókhoz képest sokkal kisebb, mint a kezdőké.
Az online adománygyűjtés eszközeit és lehetőségeit is sokkal inkább ismerik a haladó szervezetek, bár itt a kezdő szervezetek körében is sokaknak van - még ha nem is elégnek tartott - tudása a témával kapcsolatban.
Nem csupán a haladó/kezdő összehasonlításban vannak különbségek, hanem az adománygyűjtéssel foglalkozó munkatárs megléte vagy hiánya is hatást gyakorol (bár az előző felosztásnál sokkal kisebb mértékben) a képességek meglétére. Bár legnagyobb arányban a haladó szervezetek foglalkoztatnak adománygyűjtőt, és ők több órát is szánnak a területre (az adománygyűjtők munkájáról ebben a cikkben olvashat tovább), a kezdő és közepes szervezetek egy része is rendelkezik adománygyűjtő munkatárssal.
Motiváció, hozzáállás
A haladó szervezetek leginkább, de még az adománygyűjtésben közepes szervezetek is az adománygyűjtés terén megélt korábbi sikereik miatt motiváltak arra, hogy tovább folytassák ezt a munkát. Ez a kezdő szervezetekre inkább nem jellemző (bár köztük is jelentős számban motiváltak).
Az adománygyűjtés fejlődésében bizakodásra ad okot, hogy már csak nagyon kevesen jelölték, hogy a szervezet munkatársai idegenkednek az adománygyűjtéstől; azt kéregetésnek, koldulásnak tekintik, még a kezdő szervezetek körében is nagyobb azoknak az aránya, akik ezt nem érzik (37,8%), bár jelentős köztük az idegenkedők (30%) és a középen állók (23%) aránya. A közepes szervezetek 60%-a, és a haladó szervezetek 90%-a egyértelműen nem idegenkedik az adománygyűjtéstől.
Ezek a számok biztatóak, de látni kell, hogy még mindig, a ténylegesen adományt gyűjtő szervezetek körében is létezik egy közel 20% arányú csoport, amelynek ellenérzései vannak az adománygyűjtéssel kapcsolatban.
A kezdő szervezetek az ellenérzések mellett nagy arányban tartanak attól, hogy az adománygyűjtés során nyert bevétel nem tudja fedezni a kampányhoz kapcsolódó kiadásaikat - ez a haladók esetében nem jellemző, de még a közepes gyűjtők is sokkal inkább bizakodóak a megtérüléssel kapcsolatban. Minél kisebb költségvetésű egy szervezet, annál inkább bizalmatlan a befektetett költségek megtérülésében.
Nagy a különbség abban is, hogy nehéznek érzi-e a szervezet a potenciális támogatók meggyőzését, bevonását. Míg a kezdő szervezetek csupán 10%-a, addig a haladó szervezetek több mint 63%-a nem érzi nehéznek a támogatók bevonását, a közepesek pedig ez esetben középre helyezik magukat.
“Körülmények”
Adománygyűjtést támogató tanácsadásaink, képzéseink során gyakran tapasztaljuk, hogy a szervezetek úgy látják, a körülményeik nagyban befolyásolják adománygyűjtési kilátásaikat, így összegyűjtöttük azokat a meglátásokat is, amelyek a szervezetek adománygyűjtést befolyásoló szervezeti és külső körülményeire irányulnak.
Azt a kezdő szervezetek sem állították, hogy a szervezet által felkarolt ügy, célcsoport nem tekinthető népszerűnek, emiatt széles támogatói bázisra nem számíthatnak, inkább közepes vagy óvatos válaszokat kaptunk a kezdő szervezetekről erre a kérdésre. A haladó szervezetek 73%-a viszont egyértelműen jelezte, hogy számukra nem jellemző, hogy az ügy, célcsoport népszerűtlensége miatt ne számíthatnának széles támogatói bázisra.
A válaszadók tevékenységi terület tekintetében megosztottak, minden tevékenységi terület esetében voltak kezdő és haladó válaszadóink is, így kijelenthetjük, hogy egy téma, terület támogathatóságának megítélése inkább a korábbi, szervezeti tapasztalatokra épül, nem pedig általános érvényű. Ez alapján úgy látjuk, hogy a téma, ügy népszerűtlensége nem jelent kifogást az adománygyűjtésben.
A szervezet által felkarolt ügy kommunikálhatóságát egy másik szempontból is vizsgáltuk, amiben közel egyetértés alakult ki a kezdő, közepes és haladó szervezetek között. Egyik csoport sem gondolta azt, hogy a szervezet által felkarolt téma, ügy túl összetett, bonyolult lenne és ezért nehéz róla kommunikálni. Érdekes, hogy bár a haladók elsöprő többsége egyáltalán nem gondolja, hogy nehéz lenne ügyükről kommunikálni, még köztük is vannak, akik a kommunikációt nehéz terepnek tartják.
A felmérésből kiderül, hogy a kezdő szervezetekre jellemző, hogy tartanak a versenytől, aki már mélyebben belekóstolt az adománygyűjtésbe, azok szerint ez nem akadály.
Ezt a megállapítást az támasztja alá, hogy annak megítélése, hogy a nagy verseny, a többi szervezet aktivitása a területen mennyiben nehezíti az új támogatók bevonását, megtartását, szintén nagyon különbözik az adománygyűjtésben kezdő és haladó szervezetek között. Akik ezen a terepen régóta/sikeresen helytállnak, ezt a körülményt sokkal kisebb mértékben tekintik akadálynak adománygyűjtésük terén. Ezzel szemben a kezdő szervezetek háromnegyede szerint nehezítő körülmény. Különbség van az adománygyűjtő munkatársat foglalkoztató vagy anélkül dolgozó szervezetek között is, az adománygyűjtő munkatárssal dolgozó szervezetek nem érzik olyan mértékben, hogy a verseny akadályozná őket az adománygyűjtésben.
A témán, versenyen kívül vannak belső körülmények is, ezek közül a legjelentősebb az idő és a pénz.
“Nincs elég időnk és kapacitásunk arra, hogy az adománygyűjtéshez kapcsolódó feladatokkal is foglalkozzunk.” - ezzel az állítással a kezdő szervezetek nagy mértékben egyetértettek, a haladó szervezetek pedig egyáltalán nem. Ez összefüggésbe hozható azzal is, hogy a kezdő szervezetek átlag heti 4, míg a haladók átlag heti 20 órát szánnak az adománygyűjtésre. Az adománygyűjtésre szánt idő és kapacitás a szervezet döntése, a felmérés szerint nincs egyértelmű összefüggésben a szervezetben dolgozó munkatársak számával. Bár a munkatársak számának növekedésével egy bizonyos szint fölött (kb. 11 fő) növekszik az adománygyűjtésre fordítható idő és kapacitás lehetősége, kirajzolódik, hogy a 4-5 fős szervezetek között kiugróan sokan vannak, akik számára az adománygyűjtéshez szükséges idő és kapacitás biztosítása nem okoz gondot.
“Nehézséget okoz az adománygyűjtéshez kapcsolódó kiadások (pl. kampányok, bérek, alvállalkozók) finanszírozása.”
Ez a kérdés már közel sem hoz olyan jelentős eltéréseket, mint a kapacitás és idő biztosítása, ezen a területen látszik, hogy pénzt allokálni mindenkinek nehezebb és nem “csupán” elhatározás kérdése, de a haladók többsége még így sem tartotta ezt nehézségnek. Ezen a téren látszik leginkább a 4-5 fős szervezetek egy jelentős részének elkötelezettsége az adománygyűjtés mellett - ők az a csoport a munkatársi létszámot tekintve, amelyik részére a legkevésbé okoz gondot az adománygyűjtési kiadások fedezése.
Szervezeti struktúra
Hogy kinek a vállán nyugszik az adománygyűjtés terhe, két kérdésben kérdeztük (attól függetlenül, hogy a szervezetben dolgozik-e adománygyűjtési munkatárs).
Egyik kiemelt szempont a vezetőség szerepe. Összességében minden szervezeti csoportban közepes, vagy annál magasabb mértékben vonódik be a vezetőség a szervezet adománygyűjtési munkálataiba, de itt is megfigyelhetők eltérések. Míg a kezdő szervezeteknél ez a közepes mérték úgy tevődik össze, hogy az egyik felénél nagyon bevonódik, a másik felénél pedig szinte egyáltalán nem vesz részt a vezetőség a feladatokban, addig a haladók többsége esetén a vezetőség erősen elkötelezett az adománygyűjtési munkák felé.
Minél kisebb egy szervezet, a vezetőség annál nagyobb tevőleges szerepet játszik a területen, és az, hogy van egy szervezetnek adománygyűjtő munkatársa, növeli annak az esélyét, hogy a vezetőség is bevonódjon az adománygyűjtésbe, tehát az adománygyűjtő megléte nem a feladatok teljes delegálását jelenti a vezetőség részéről.
Az, hogy a többi munkatárs mennyire vesz részt az adománygyűjtési feladatokban, szintén különbözik a csoportok között. A kezdő szervezetekre sokkal inkább jellemző, hogy a stáb többi része nem tekinti feladatának az adománygyűjtést (közel 49%), szemben a haladó szervezetekkel (31%), ebből látszik, hogy a haladó szervezeteknél az adománygyűjtés sokkal inkább egy szervezeten átívelő folyamat.
Ezen a területen viszont a szervezetnagyság nagyban befolyásolja, mennyire vesznek részt a stábtagok, minél kisebb egy szervezet, annál inkább megoldható a közös munka.
A Niok adománygyűjtésről szóló 2022-es felmérése alapján készült további cikkek:
Adománygyűjtő szervezetek jellemzői - NIOK kutatás összefoglaló
Mi jellemző az adománygyűjtő munkatársakra a szervezetek adománygyűjtési munkájában?
Magánadományok szerepe a szervezetek bevételi struktúrájában
Adjukössze.hu - hogyan járult hozzá a szervezetek adománygyűjtési fejlődéséhez?
A felmérésről:
A felmérést a NIOK Alapítvány készítette 2022-ben, az Adjukössze.hu civil szervezetek adománygyűjtéseit támogató szolgáltatásának, programjának keretében.
Az adatokra, eredményekre a “NIOK Alapítvány 2022 adománygyűjtés felmérés” mint forrás megjelölésével lehet hivatkozni, online megjelenés esetében linkelve a nonprofit.hu-n megjelenő információra.
A NIOK Alapítvány az Adjukössze.hu portálon elérhető közösségi, bankkártyás és telefonos adománygyűjtési lehetőséget és ezekhez kapcsolódó szakmai segítséget biztosít minden érdeklődő és adománygyűjtésben fejlődni vágyó szervezet számára.
