A NIOK Alapítvány 30 éve támogatja a nonprofit szervezeteket fejlődésükben, munkájukban. 

Most egy, az adományozásról szóló összeállítást készítettünk, mellyel a magánadomány gyűjtés kapcsán szeretnénk adatokat és információt szolgáltatni a szektor számára. Az alábbi cikkben egy kis kitekintés után az Adjukössze.hu-n elérhető adományozói adatokat elemezzük Gerő Márton Kutató segítségével. 

Adományozás Magyarországon

Az elmúlt 1-2 évtizedben a magyarok adományozási szokásait csupán eseti jelleggel vizsgálták. Az utolsó átfogó kutatás a témában 2004-ben készült. Ez a korábbi, hasonló kutatásokhoz hasonlóan az adományozást nagyon tágan értelmezte: nem csupán a civil szervezeteknek nyújtott pénzbeli, vagy természetbeni adományokat vizsgálta, hanem az állami intézményeknek (iskoláknak, szociális intézményeknek), vagy a közvetlenül a rászorulóknak adott adományokat is. E szerint 2004-ben a magyar felnőtt lakosság közel fele segített valakit természetbeni, és több, mint 60%-a pénzbeli adományokkal.¹

Az elmúlt években azonban, úgy tűnik, újra megnövekedett az érdeklődés az adományozás iránt, és különböző – jellemzően forprofit cégek és nonprofit szervezetek – igyekeztek felmérni a magyar lakosság adományozási hajlandóságát.  A Magyar Vöröskereszt egy tavalyi kutatása² szerint ugyan a magyarok majd 60%-a adományoz, 2/3-uk pénzbeli, míg egyharmaduk természetbeni adományokat juttat el rászorulóknak, rendszeres adományozás aránya ennél jelentősen kisebb. 

A különböző politikai részvétel formákat mérő reprezentatív vizsgálatok közül néhány az adományozással is foglalkozott:³ 2017-ben 8%, 2021.ben 3% válaszolta, hogy adományozott valamilyen civil szervezetnek. fontos ugyanakkor, hogy a 2021-es kérdés politikai és civil szervezeteknek nyújtott adományokra kérdezett rá, így elképzelhető, hogy az eltérő kérdésfeltevés áll a csökkenés mögött. 

2023-ban a NIOK megbízásából a Pulzus közvéleménykutató végzett vizsgálatot az adományozási szokások felmérésére. Ez a kutatás azt mutatja, hogy a felnőtt népesség több, mint harmada (36%-a) ajánlott fel civil szervezeteknek adományt a kutatást megelőző egy évben, míg a lakosság 34%-a közvetlenül rászorulóknak, 15%-a pedig egyházi szervezetnek adományozott.⁴ Ugyan összességében a férfiak valamivel kisebb arányban adakoznak, mint a nők (62% vs. 68%), az egyes kategóriákban a különbség elenyésző. Leginkább a közvetlenül a rászorulóknak nyújtott adományban mutatkozik nemek szerint különbség, (30 és 36%). Életkor szerint változatosabb a kép, de tulajdonképpen minden célzott esetében a 40 év alattiak és a 60 év felettiek az adakozó kedvűbbek, míg a középső korosztály esetében alacsonyabb az adakozási hajlandóság. Abszolút értékben a legnagyobb különbséget a civil szervezeteknek adakozók esetében találjuk: (a 40-59 évesek 31%-a, míg a fiatalabbak 41, az idősebbek 39%-a adományozott az elmúlt évben civil szervezetnek. Abszolút értékben kisebb, de arányaiban hasonló mértékű az egyházi szervezeteknek adományozók között is a különbség (11 vs. 17 és 16%). A legjelentősebb különbséget az iskolai végzettség okozhatja: egyértelműen, minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb eséllyel adományozott. A különbség a civil szervezeteknek adományozók esetében a lejelentősebb. (ld. 1. ábra)

1. ábra

A legtöbben évente maximum 2-3- alkalommal adakozik (45%) és csupán 21%-nyian adakoznak egynél több alkalommal. Az adakozók fele 3000 forint alatt, felük 3000 forint feletti összegeket adományoz.

Szintén fontos, hogy az adományozás kontextus-függő is lehet: Az elmúlt tizenegynéhány évben két menekült-válsággal, és a vörösiszap-karazstrófával, és egy világjárvánnyal is meg kellett küzdenie a magyar társadalomnak Az ezekkel kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy ezekben a helyzetekben felerősödik a magyar társadalom szolidaritása a menekülőkkel, vagy a katasztrófa által érintett áldozatokkal kapcsolatba. A 2010-es Vörösiszap Katasztrófa után két hónap alatt 763 millió Ft pénzbeli adomány⁵ gyűlt össze, a karitatív szervezetek és a kormányzat gyűjtése eredményeképpen.⁶ Vagy elég visszatekintenünk a 2024. február 16-i, Hősök terén tartott tüntetéssel kezdődő, hajléktalan fiatalok javára indult gyűjtésben hat nap alatt 219 millió Ft gyűlt össze az Utcáról Lakásba Egyesület közlése szerint.⁷

A menekültválságokkal kapcsolatban inkább arról rendelkezünk információval, hogy a lakosság mekkora része vett részt a segítségnyújtásban valamilyen, természetbeni vagy pénzbeli adományozással.  Az ukrajnai menekülteknek való segítés során a felnőtt lakosság 23-23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy természetbeni vagy pénzbeli adománnyal segítette a menekülteket 2023. február és június között, illetve 2% még szállást is nyújtott menekülteknek.  (összességében a társadalom 40%-a segített (az önkéntes munkát felajánlókat is beleértve), azaz jól látszik, hogy az adományozás a legelterjedtebb segítségnyújtási forma.⁸

Természetesen ennek részben az lehet az oka, hogy az adományozás legegyszerűbb formája a pénzbeli adakozás. A pénzbeli adakozás lényegében minimális energiabefektetést igényel, és azonnali segítségnyújtást jelenthet. Míg a krízishelyzetekben megnyilvánuló tömeges adományozás azt mutatja, hogy a magyar társadalom adományozási potenciálja jelentős lehet, a rendszeres adományozás nem gyökeresedett meg a hazai közéletben.

Éppen ezért a megfelelő platformok és adománygyűjtő felületek nagyban könnyíthetik az adományozás ilyen formájának elterjedését és rendszeressé válását. A következőkben ezért az adjukossze.hu platformjának működését vizsgáljuk meg. 

Az adományozás jellemzői az adjukossze.hu-n

Az alábbi rövid elemzés az adjukossze.hu adománygyűjtő honlap adatai alapján készült. Az adjukossze.hu Magyarország legnagyobb adományozói portálja, melyet számos nonprofit szervezet használ és az adományozó magánemberek körében is kiemelten ismert. A portált a NIOK Alapítvány üzemelteti azzal a céllal, hogy a minél szélesebb körben képessé tegye a nonprofit szervezeteket az adománygyűjtésre, forrásaik diverzifikálására.  A jelen kutatása 2017 - 2019 - 2021 es évben,a a platformon megjelenő közösségi gyűjtéseket és a szervezetek által használt kártyás fizető felületeken futó adománygyűjtések adatait vizsgálja. Ebben az időszakban összesen 229 szervezet 367 kampányt bonyolított le a vizsgált időszakban, ami összességében 42466 adományozási eseményt jelentett. Az alábbiakban az adományozás jellemzőit szervezeti, kampány és adományozási esemény szintű adatokon keresztül vizsgáljuk meg.

A kampányok és az adományozási események

A szervezetek többsége egy kampányt bonyolított le, azonban közel 15%-uk (34 szervezet) két, 6%-a (14 szervezet) három, míg mintegy 9%-a (20 szervezet) 3-nál is több kampányt vezényelt le. Az adományozók számát, az adományok átlagos összegét és az összegyűjtött összeget két szempont szerint, az adománygyűjtő szervezet székhelye, valamint a kampány témája szerint vizsgáljuk meg, három elemzési szinten: az adományozási események, a kampányok és a szervezetek szintjén.

Az adományok száma

Az adatbázis összesen 42466 adományozási eseményt tart nyilván. Ez 42466 egyedi esetet jelent, de mivel az adományozók nem minden esetben adták meg a nevüket, így a pontos számuk sem azonosítható. Mivel az adományok egy része eseti, más része rendszeres adományként kerül befizetésre, így összességében kevesebb adományozóval                számolhatunk.  A rendszer a vizsgált időszakban összesen 15295 adományozót tart nyilván, de az anonim adományozók nem feltétlenül jelennek meg külön a rendszerben. Így az adományozók pontos számát nem tudjuk ugyan, de az jól látszik, hogy az adományok jelentős része olyanoktól érkezik, akik többször is adományoztak. A kampányok során lehetőség van rendszeres adományozás beállítására is, az adományok több mint fele (55%-a) fele így érkezett. Ugyanakkor még ennél is nagyobb arányú azoknak az adományoknak az aránya,  amelyek többször adományozó felhasználóktól érkezett, akár endszeres adományként állították be, akár nem, már 73%-a érkezett ilyen, többszörös adományként Ugyanakkor az adományozók háromnegyede  csupán egyszer adományozott. Azok pedig, akik 3-nél is többször adakoztak a vizsgált időszakban, csupán az adakozók 13%-át teszik ki.

Mivel azt feltételezzük, hogy a rendszeresként beállított adományok eleve nagyobb elkötelezettséget jelentenek, így az alábbiakban a rendszeresként beállított adományokat fogjuk megkülönbözteti a nem rendszeresként beállított adományoktól.  

A 2. táblázatban jól látszik, hogy - hasonlóan a nonprofit szektor egészének szerkezetéhez, az adjukossze.hu-n kampányt indító szervezetek több, mint 60%-a budapesti székhellyel rendelkezik, ezek a szervezetek indítják a kampányok 68%-át és gyűjtik be az adományok háromnegyedét. Ezután azonban a kisebb városokban működő szervezetek következnek, a megyeszékhelyeken működő szervezetek csak a harmadik helyet foglalják el.

2.táblázat Az adományok, kampányok és szervezetek megoszlása a szervező székhelye (településtípus) szerint

A rendszeres adományok aránya azonban ettől eltérő mintázatot mutat (ld. 2. ábra.). A budapesti szervezeteknek nyújtott adományok mellett a községekben működő szerveztetek részére befizetett adományok között magas a rendszeres adományok aránya.

2.ábra Rendszeres adományok aránya a szervezet székhelye szerint.

A kampányok témája szerint is jelentős különbségeket látunk. A kampányok több, mint harmada szociális témájú, amit a oktatás követ. a többi terület részesedése között, a sportot kivéve, nincs markáns különbség. Úgy tűnik, hogy az adjukossze.hu-t legkevésbé a sporttal kapcsolatos tevékenységek finanszírozására használják. (1. táblázat)  

1.táblázat Az adományok és kampányok megoszlása a kampány témája szerint

A rendszeres adományok azonban a néhány sporttal kapcsolatos kampány esetén képviselik a legnagyobb arányt, de ebből az adományozók alacsony száma miatt nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Ennél fontosabb, hogy a szociális területen s magas a rendszeres adományként érkező adományok aránya is magas, meghaladja a 60%-ot. 

3.ábra Rendszeres adományok arány a kampány témája szerint

1.Az átlagosan adományozott összeg

Az átlagosan adományozott összeg 4957 forint volt, míg a medián-érték 2000 Ft.

Ez valamelyest módosul, a bankkártyás/rendszeres és a közösségi adománygyűjtéseket külön nézzük. Előbbin a kisebb, átlagosan 2400 Ft-os összeg jellemző, utóbbin magasabb adományok érkeznek. Fontos azonban, hogy mind a két esetbe nagyon tág az az intervallum, amibe az adományok szóródnak.

2.táblázat Az adományok átlagos összege a közösségi és a bankkártyás adományok esetén.

Ez összefügghet azzal, hogy Budapesten – ahol a legmagasabb a rendszeres adományok aránya - a legalacsonyabb az átlag és a medián értéke is míg a megyeszékhelyeken a legmagasabb, 6550 és 3300 Ft. 

Az egyes témák szerint valamivel nagyobb különbségeke figyelhetünk meg: Átlagosan az   a jogvédelem és az Oktatás területére jutnak a legmagasabb adományok, amit az egészségügy és a környezetvédelmi témák követnek. Azonban, ha az egy kampányra eső átlagos adományt vizsgáljuk az összegyűlt átlagos összegekkel összevetve vizsgáljuk, akkor az oktatás kerül az első helyre, és a szociális terület követi majd, a környezetvédelem majd a jogvédelem csak azután következik. Azaz úgy tűnik, hogy az oktatásra és szociális célokra nagyobb összegeket is hajlandóak adni az adományozók, de a kampányok ezeken a területeken szerényebb célokat tűznek ki, míg például az állatvédelem esetében a kisebb adományokból is nagyobb összeg gyűlik össze a nagyobb adományozási hajlandóság miatt. 

A legtöbb területen az összes adomány átlaga, és az egy kampányra jutó átlagos összeg különbsége nem jelentős. Az oktatás, a szociális terület, és a kultúra területén, valamint kisebb mértékben a környezetvédelmi kampányok esetén is azt látjuk, hogy egyes kampányok koncentráltabbak lehetnek, nagyobb adományokat is vonzhatnak. 

^{1 Éva, Czike Klára-Kuti. 2005. ‘Lakossági Adományok És Önkéntes Tevékenységek’. Budapest: Nonprofit Kutatócsoport Egyesület.
2 Forrás: https://voroskereszt.hu/hirek/bar-a-magyarok-mintegy-60-szazaleka-segiti-adomannyal-a-raszorulokat-a-rendszeres-adakozas-aranya-meg-mindig-alacsony
3 MTA/ELKH 2017, 2021
4 Az egyes kategóriák egymással fedésben lehetnek, egy válaszadó több választ is megjelölhetett!
5 és emellett természetesen természetbeni, adomány, albérlet-felajánlás, stb.)
6 Bartal Anna Mária: A magyar segélyszervezetek vörösiszap-katasztrófa idején végzett humanitárius tevékenységének hatásvizsgálata: https://www.researchgate.net/profile/Anna-Bartal/publication/298415287_An_impact_study_of_humanitarian_activities_performed_by_Hungarian_aid_organizations_during_the_red_sludge_catastrophe/links/6069cb5a458515614d35e5d6/An-impact-study-of-humanitarian-activities-performed-by-Hungarian-aid-organizations-during-the-red-sludge-catastrophe.pdf?_sg%5B0%5D=started_experiment_milestone&origin=journalDetail&_rtd=e30%3D
7 https://www.facebook.com/utcarollakasba/posts/778772830952474
8 Zakariás, Ildikó, Margit Feischmidt, Márton Gerő, András Morauszki, Eszter Neumann, and Csilla Dalma Zsigmond. 2023. ‘Szolidaritás Az Ukrajnai Menekültekkel Magyarországon: Gyakorlatok És Attitűdök Egy Lakossági Felmérés Alapján’. REGIO: KISEBBSÉG KULTÚRA POLITIKA TÁRSADALOM 31(2):101–50.}