Az alapítvány és az egyesület esetén a döntéshozás eltérően működik, a megfelelő szervezeti struktúra kialakításához szükséges átlátni, hogy melyik szerv hatáskörébe milyen döntési jogkör, felelősség tartozik.

Az alapítvány és egyesület működési eltéréseit az Alapítvány vagy egyesület? cikkben mutattuk be nagy vonalakban, a különböző szervek meghatározásáról - döntéshozó szerv, ügyvezető szerv cikkben írunk.

Ebben a bejegyzésben pedig a különböző szervek hatásköreit, felelősségét mutatjuk be.

Döntéshozó szerv: 

Egyesület esetében a tagok összessége (közgyűlés) vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testület (küldöttgyűlés).

Az egyesület döntéshozó szervének feladatait törvény (Ptk. 3:71. § (3) szabályozza, amely alapján az alapszabályt kizárólag a közgyűlés/küldöttgyűlés módosíthatja.  

A beszámoló elfogadása, a vezető tisztségviselők és FB tagok megválasztása, tiszteletbeli tagok felvétele, az egyesület céljának meghatározása szintén a közgyűlés/küldöttgyűlés feladata. 

Ebből adódik, hogy évente minimum egyszer döntést kell hozni a beszámoló elfogadásáról (évenkénti minimum egy ülést  kell tartani, ha az alapszabály nem rendelkezik másként, mert rendelkezhet ülés nélküli döntésről is - ebben az esetben 4 évente mindenképp kell ülést összehívni).

A közgyűlésnek kell a szükséges intézkedéseket megtenni, döntéseket meghozni akkor is, ha

- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

- az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az alapszabály egyéb döntési jogköröket is előírhat, ezek módosítását a közgyűlés/küldöttgyűlés határozza meg.

A közgyűlés működését az Egyesület döntéshozó szerve cikkben mutatjuk be részletesebben.

Alapítvány esetében nincs döntéshozó szerv, viszont a Ptk. az alapító okirat tartalmával kapcsolatos döntéseket az alapító, több alapító esetén az alapítók gyűlése hatáskörébe utalja, tehát csak az alapító módosíthatja az alapító okiratot, nevezhet ki tisztségviselőket, szükség esetén visszahívhatja a kuratóriumi tagokat, nyújthat be közhasznúsági kérelmet)

 Az alapító egyéb jogaival kapcsolatban itt írunk.

Ügyvezetés, ügyvezető szerv:

Egyesület esetében az ügyvezető vagy az elnökség hatáskörébe tartozik minden egyéb, amiről nem a közgyűlésnek/küldöttgyűlésnek kell dönteni.

Alapítvány esetében az ügyvezető szerv a kuratórium, amely dönt az alapítvány stratégiai kérdéseiben, a programokról, az alapítvány működési irányáról, az alapítványi vagyon felhasználásáról vagyis az alapítás után az ő kezében van az alapítványi célok megvalósulásának felelőssége,  az alapítvány működésével kapcsolatos döntések zömét ő hozza meg. Mindent, ami nem tartozik kifejezetten az alapító hatáskörébe, az kuratóriumi hatáskör. Sőt, ha az alapító nem dönthet (meghalt, eltűnt, cselekvőképtelen, stb.) és nincs kijelölt alapítói joggyakorló, akkor a kuratóriumot érintő döntések kivételével az alapítói jogokat is gyakorolja. A kuratóriumot érintő döntésekben alapító hiányában a bíróság gyakorolja az alapítói jogokat.

A kuratórium ülései:  évente legalább egyszer, a beszámoló elfogadásakor, de ennél többször is ülésezhet.

Mi tartozik a stáb - ügyvezető igazgató - hatáskörébe

A Ptk. csak a kuratóriumot ismeri ügyvezető szervként, de nagyon sok alapítvány esetében egy ügyvezető igazgató és munkavállalói stáb végzi a mindennapi ügyeket. A kuratórium egyes feladatokat - amelyeket az alapító okiratban az alapító megenged - delegálhat a stábra, ügyvezető igazgatóra. Az alapító okirat keretein belül az SZMSZ vagy a kuratórium határozata szabályozhatja részleteiben ezeket a feladatokat.

A feladatok, jogok és kötelességek mellett felmerül a felelősség kérdése is.

A szervezet felé vagy a szervezet által harmadik félnek okozott károkért a vezető tisztségviselők felelnek (egyesület esetén az elnök, elnökség tagja, alapítvány esetén a kurátor, kuratórium tagja), az egyesületi tagok esetében nem áll fenn vagyoni felelősség kérdése.

A Ptk. 3:24. § és 3:86. § szerint a vezető tisztségviselő (egyesület esetén az elnök, elnökség tagja, alapítvány esetén a kurátor, kuratórium tagja) az ügyvezetési tevékenysége során a civil szervezetnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Ez azt jelenti, hogy a kárt főszabály szerint köteles megtéríteni és csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozáshoz vezető okfolyamatot ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott károkért a civil szervezet felel. Természetesen amikor a civil szervezet a harmadik személy felé helytáll, onnantól kezdve ez a civil szervezet kára, aminek a megtérítését kérheti a vezető tisztségviselőtől. A vezető tisztségviselő a civil szervezettel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek közvetlenül az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.”

Bár ritkán fordul elő, fontos megemlíteni, hogy ha az egyesület jogutód nélküli megszűnik, az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igénnyel léphet fel az, aki az egyesület tagja volt a törlés időpontjában. Kártérítési igényt terjeszthet elő a vezető tisztségviselővel szemben az is, akinek a részére a fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy át kellett volna adni. A kártérítési igényt a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül lehet érvényesíteni (Ptk. 3:86. § (1) bekezdés).