Az egyesület döntéshozó szerve főszabály szerint a közgyűlés, de az alapszabály más döntéshozó szervet is nevesíthet, ez tipikusan akkor történik, ha a – jellemzően nagyobb létszámú, vagy földrajzilag szétszórt tagsággal rendelkező – egyesület alapszabálya közgyűlés helyett küldöttgyűlésről rendelkezik. Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Kapcsolódó tartalom
- Mit kell tudni az egyesület ügyvezetéséről?
- Az elnök, elnökség, mint ügyvezető szerv — mit kell róla tudni?
- A tagok nyilvántartása — mit kell róla tudni?
- Mi az egyesület döntéshozó szerve?
- Ki lehet az egyesület képviselője?
- Hogyan hoz határozatot az egyesület legfőbb szerve? (a közgyűlésre és a küldöttgyűlésre egyaránt vonatkozik)
- Egyesület esetében az elnököt illetve a titkárt lehet-e munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban alkalmazni?
- Mi történik, ha minden tisztségviselő mandátuma lejár?
- Vezető tisztségviselő — mi az?
- Lehetséges-e tagonként eltérő mértékű tagdíj megállapítása?
- Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt?
- Mi tartozik az egyesület döntéshozó szervének kizárólagos döntési jogkörébe?
- Mikor kötelező összehívni az egyesület döntéshozó szervét?
- Hogyan maradhat egy egyesület működőképes, ha az új képviselő(k)ről még nincs jogerős végzés?
- Mit tegyünk, ha lejár az elnök mandátuma?
- Lehet-e vezető tisztségviselő a könyvelést végző személy?
- El lehet térni az alapszabály-mintától?
- Miről dönthet a közgyűlés, miről az elnökség?
- Mit tegyünk, ha az elnök elérhetetlen?
- Mi az a közgyűlés?
