Munkavégzésre irányuló jogviszonyon általában és elsősorban a Munka törvénykönyve által szabályozott munkaviszonyt és a Polgári Törvénykönyv által szabályozott vállalkozási és megbízási jogviszonyt értjük. A címben foglalt kérdés tehát arra irányul, hogy ilyen jogviszonyban az egyesület vezető tisztségviselője (elnöke, elnökségi tagja, titkára, stb.), mint munkavállaló, vállalkozó, illetve megbízott állhat-e az egyesülettel, mint munkáltatóval, megrendelővel, megbízóval.

Mindenek előtt meg kell állapítani azt, hogy az egyesület, mint jogi személy általában lehet munkáltató, megrendelő, illetve megbízó. Tiltó szabály pedig arra sem található sem az alapítványok  Polgári Törvénykönyvben írt szabályai között, sem a munkaviszony Munka Törvénykönyve szerinti, sem a másik két említett jogviszony  Polgári Törvénykönyv szerinti szabályaiban, hogy az egyesület a saját vezető tisztségviselőivel ezeket a szerződéseket ne köthetné meg. A hylezet mégsem ennyire egyszerű.

Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a Ptk. 6:13. § (1) értelmében ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. A (2) szerint vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője.

Jelen esetben tehát amennyiben az egyesület olyan vezető tisztségviselőjével köt szerződést, aki egyébként az egyesület képviselője is, akkor más, képviseletre jogosult személy kell – de legalábbis tanácsos –, hogy eljárjon az egyesület képviseletében a szerződés aláírásakor.