Ma bármelyikünk akár egy kattintással adományozó vagy aktivista lehet: kiállhatunk számunkra fontos ügyek mellett, és személyes történeteink megosztásával elgondolkodtathatunk és bevonhatunk másokat is. Az önkéntességre is erős igény van a társadalomban, hiszen sokan szeretnénk együtt tenni azért, amit fontosnak tartunk, és kapcsolódni azokhoz, akik hasonlóan éreznek. Szolidaritásunkat, elkötelezettségünket, tenni akarásunkat adományozással is megerősíthetjük. Vannak köztünk, akik karrierjüket is egy társadalmi cél érdekébe állítják, civil szervezetek munkatársaiként. Ezeket a tetteinket akár büszkén hirdetjük, akár csendben tesszük, mind a közös cselekvés és az összetartozás érzésével töltenek el minket. Azzal az érzéssel, hogy teszünk a változásért.

Legyen szó rendszerszintű változásokról vagy egyéni, eseti segítségnyújtásról, közösségben könnyebb megtenni, elérni. Márpedig ha mi elkötelezetten tudunk egy ügy mellé állni, ha bennünk megérintett valamit, akkor valószínűleg ezzel nem vagyunk egyedül, és ez másokat is megszólít. 

A társadalmi bázisépítés éppen ezt a szemléletet emeli a középpontba: találjunk egymásra azokkal, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak, és a maguk ezerféle módján kötődnek ahhoz a társadalmi kérdéshez, amelyhez mi is. Szervezetként lehetőséget teremthetünk a többiek számára, hogy mindenki a maga módján vegye ki a részét a közös célt szolgáló munkában.

Jó, jó, de miért fontos ez a szervezetem számára?

Lehet, most azt gondolod, hogy ez mind szép és jó, de a napi munkámban ez nem segít; ettől még ugyanúgy beázik a tanoda teteje, lepattint a polgármester, és semmivel se kerültem közelebb ahhoz, hogy néha ne hárman végezzünk tízembernyi munkát. Ha nem is csodaszer (bár mi egy kicsit úgy gondoljuk, hogy az), a társadalmi bázisépítés messze nem csak egy szivárványszínekkel festett gondolatkísérlet, hanem konkrét, stratégiák mentén megvalósuló tevékenységek összessége, amelyben megismerhetjük, a szervezethez közelebb hozhatjuk az ügyünk iránt érdeklődőket, és cselekvési lehetőséget teremthetünk számukra. A társadalmi bázisépítés témájú Tudástár cikkekkel azt tűztük ki célul, hogy közelebb hozzuk és gyakorlati példákon keresztül érthetővé tegyük ezt a szemléletet. Szól civil szervezeteknek, aktivistaközösségeknek, mozgalmaknak - mindenkinek, aki szeretne szervezetten másokkal közösen tenni és valódi hatást elérni.

A jó hír, hogy nem a nulláról kell felépítened valamit! Ha egy civil szervezetben dolgozol, valószínű, hogy már most rengeteg olyan tevékenységet végeztek, amelyek a társadalmi bázisépítést mozdítják elő, akkor is, ha ez még nem tudatos. Mind együtt dolgozunk közösségekkel, támogatókkal, sokféle kapcsolatot tartunk fenn. A kommunikáció, az adománygyűjtés, az önkéntesekkel való munka, az érintettek bevonása a tevékenységek tervezésébe mind-mind kulcsfontosságúak a társadalmi bázisépítésben. 

• Közösségi tervezés, bevonás, hatásmérés
  • Visszajelzéseket jól kérni és minél szélesebb kört bevonni már a tervezésbe kihívást jelenthet. De ahhoz, hogy tevékenységeink valódi igényekre valódi válaszokat nyújtsanak, közösen kell dolgoznunk mindazokkal, akiket az adott probléma érint. Egy erős társadalmi bázis alapot ad ahhoz, hogy őszinték, mélyek és hatékonyak legyenek ezek a diskurzusok és az együttgondolkodás.

• Kommunikáció
  • Ha sokan, sokféleképpen dolgoznak egy ügyért, az sokszor azt is jelenti, hogy sok különböző hang szólal meg. Mit mondhat a mi hangunk, a szervezetünk hangja egy ilyen sokszínű sokaságban? Tudnunk kell, kihez és miért szólunk. A társadalmi bázisépítés egyik kezdő lépéseként megismerhetjük, hogy milyen motivációik vannak azoknak, akikkel szeretnénk együtt dolgozni, vagy akiktől segítséget, támogatást várunk. Így az üzeneteink jobban rezonálnak velük, ami több, mélyebb kapcsolódáshoz és hatékonyabb közös cselekvéshez vezet.

• Adománygyűjtés
  • Az adománygyűjtés a tevékenységeink anyagi hátterének biztosítása mellett - ami önmagában is hatalmas érték a szervezet számára, hiszen a független, szabad működés záloga lehet - lehetőséget ad a közösségépítésre is, és hogy az adományozáson keresztül minél többen kifejezhessék, nekik is fontos az ügyünk, és lehetőségeikhez mérten tegyenek is érte. 

• Önkéntesek, aktivisták mozgósítása
  • Minél erősebb az ügy köré szerveződő társadalmi bázis, annál többen vannak azok, akik sok-sok munkaórát, tudást, képességet, ötletet állítanak a cél szolgálatába, és hallatják hangjukat a változás érdekében. Az őket összefogó szervezetként pedig létfontosságú, hogy élő, jól működő, mindenki számára értéket adó kapcsolatokat építsünk ezekkel az emberekkel. Ezt is segítik a tudatos, társadalmi bázisépítést célzó tevékenységek.

Ha a fenti területek tervezését összehangoljuk, akkor eredményesebben tudjuk elérni az érdeklődőket és a bevonásukkal erősebbekké, hatékonyabbá válhatunk. Ehhez élő, erős, kölcsönös kapcsolatokra lesz szükségünk.

Vagyis, ha tudatosan, hosszú távon, egy megtervezett stratégia szerint növeljük és erősítjük a szervezet közösségét, akár önkéntesekről, aktivistákról, adományozókról, szimpatizánsokról, vagy szakmai partnerekről van szó, akkor a szervezet sokkal beágyazottabbá válik: képes lesz jobban képviselni az emberek véleményét, mobilizálni a közösségét, új csoportokat megszólítani és több forrást gyűjteni. Hosszabb távon pedig, a közösség támogató ereje miatt sokkal nagyobb változást lesz képes elérni, és a működése függetlenebbé, fenntarthatóbbá és legitimebbé válik.