Tisztújításra akkor kerül sor, ha a tisztségviselő mandátuma megszűnt (lejárt, lemondott, visszahívták, meghalt), vagy olyan tisztséget alapítunk, amely azelőtt még nem létezett.

A tisztújításról való döntések több nehézséget vonhatnak maguk után. Ügyfeleink kérdései (webinárok és emailek) alapján az alábbi kérdés-válasz csokrot állítottuk össze:

Ha az elnök nem tud részt venni a szavazáson hogyan tud meghatalmazást adni?

Az elnök, mint a közgyűlés összehívója nem tud meghatalmazást adni a közgyűlés összehívására. Ha az elnök nem tud részt venni a szavazáson, akkor a közgyűlés választ levezető elnököt a szavazáshoz. Az elnök is tagja az egyesületnek, és a tagsági minőségében a puszta közgyűlésen történő szavazásra, mint bármely más tag  meghatalmazottat akkor tud maga helyett küldeni, ha ezt az alapszabály lehetővé teszi. Az elnök, mint elnökségi tag (és bármely más elnökségi tag) azonban az elnökségben a jogait csak személyesen gyakorolhatja.

Ha az elnök nem beszámítható, vagy a tagok úgy gondolják, hogy nem beszámítható, milyen lépéseket kell/lehet tenni?

Ha az elnök nincs gondnokság alá helyezve, akkor csak abban az esetben nem tud jognyilatkozatot tenni, ha teljesen cselekvőképtelen. Ha a bíróság gondnokság alá helyezi, akkor vissza kell hívni a közgyűlésnek, ha nem mond le magától.

• egyesület esetén, ha nincs gondnokság alá helyezve az elnök csak a tagok vélelmezik, hogy nem beszámítható akkor az alapszabályt kell megnézni, mit tartalmaz visszahívás esetére
• alapítvány esetén, ha a kuratóriumi tag vagy elnök kerül ilyen helyzetbe, az alapítónak nincs törvény adta lehetősége, hogy maga döntsön, hanem igazolnia kell a bíróság felé, hogy az alapítvány működését veszélyezteti a tag vagy elnök és ezért vonja vissza a megbízatását.

Ha a családtag nem egyezik bele a gondnokság alá helyezésbe, vagy azt nem intézi el, akkor mit lehet tenni?

Gyámhatósághoz kell fordulni.

Abban az esetben, ha elhunyt a képviselő, tag, elnök, kurátor, azt hogy tudja a szervezet igazolni?

Halotti anyakönyvi kivonattal kell igazolni, amit az alábbi hivataltól lehet kérni:

• a polgármesteri hivatalnál, de a jogi érdeket igazolni kell.
• a lakcímnyilvántartótól lehet kérni igazolást, itt is kell jogi érdeket igazolni

Ha az alapító lesz elérhetetlen, meghal, nem beszámítható, akkor mi a teendő?

Az alapító okiratban érdemes szabályozni, hogy ki gyakorolhatja az alapító jogait ilyen esetben. Ha nincs ilyen szabályozás az okiratban, akkor a kuratórium gyakorolhat ilyen jogokat, kivéve a saját kinevezése, ha egyik sem működik, akkor az alapító jogokat a bíróság gyakorolja.

Tisztújítás esetén ha a korábbi tisztségviselőt erősíti meg a közgyűlés, van-e valamilyen bejelentési kötelezettség?

Változásbejelentésre van szükség, melyben a vezető adatait kell módosítani, miszerint a megbízatásának megszűnése már nem az eddig nyilvántartott időpont. Az egyesületi elnökség esetén azoknak az elnökségi tagoknak, akiknek nincs képviseleti joguk a változását nem kell bejelenteni. Az elfogadó nyilatkozatot kérni szokta a bíróság az ő esetükben is, úgyhogy azt érdemes megküldeni a bíróságnak.

Ha a felügyelő bizottsági tagok közül a 3 év alatt valamelyik lemond akkor csak az egyik helyett kell újat választani a maradék időre, vagy az egész bizottságot újra kell választani?

Bármilyen testület esetén ha valaki határozott időre ki van nevezve akkor az ő mandátumát nem érinti a másik tagjának elhalálozása, megszűnése. Ebben az esetben az ő helyére kell új tagot választani. Azt a közgyűlés eldöntheti, hogy ott meghosszabbítsák a többiek mandátumát is.

Egyesületként nem tudtak dönteni az új elnök kinevezéséről, viszont a régi elnök mandátuma hamarosan lejár. Az új elnök bejegyzése hónapokig húzódhat, addig nem tudnak ügyeket intézni. Mi a teendő?

Ha van megválasztott elnök, ha ő megteszi az elfogadó nyilatkozatot, onnantól kezdve ő az elnök. A megválasztást tartalmazó jegyzőkönyvvel és az alapszabállyal, alapító okirattal közjegyzőt kell keresni, aki készít aláírási címpéldányt. (Vannak közjegyzők, akik ezt nem fogadják el, amíg nincs bírósági végzés, ebben az esetben másik közjegyzőt kell keresni)

Ha az egyesület képviselőjének a lakhelye megváltozik és ezzel az egyesület székhelye is, akkor milyen bejelentési kötelezettsége van?

A székhelyváltozásról a közgyűlésnek kell döntenie, változás nyilvántartásba vételi eljárásra van szükség, alapszabály módosítást jelent.

Az új elnökség megválasztásáról szóló határozat alapján kell módosítani az alapszabályt?

2 okirat készül el, egy jegyzőkönyv mely tartalmazza a határozatot a tisztújításról és egy egységes szerkezetű létesítő okirat melyben a változásokat jelzi a szervezet. Ez nem minősül az alapszabály módosításának és arra nincs szükség.

Az egyesületnél az elnök a képviseletre jogosult személy, de szükség lenne arra, hogy más személy önálló jogosultságot kapjon, pl. bankszámla feletti rendelkezésre. Mi a teendő?

Alapszabályt kell módosítani, és ezt a bíróság felé be kell jelenteni. Lehet önálló képviseleti jogot adni akár minden elnökségi tagnak, de akár egy kijelölt titkárnak is, aki nem tagja az elnökségnek.

Minden olyan változást követően, amely létesítő okirat módosítást jelent, változás nyilvántartásba vételi eljárásra van szükség, amelyről itt (Egyesület, Alapítvány) olvasható további tudnivaló.