A szervezeteknek nemcsak a Számviteli törvény, hanem a rájuk vonatkozó számviteli kormányrendelet, valamint a Civil törvény és az azt kiegészítő kormányrendelet előírásait is figyelembe véve kell évente a számviteli beszámolójukat elkészíteni. A beszámoló formáját a civil szervezet jellege, és az adott évet megelőző két év számviteli beszámolóiban szereplő jogszabályban nevesített a nagyságot jelző mutatóértékek határozzák meg.

A civil szervezetek, egyesületek, alapítványok könyvvezetési és beszámolási szabályait a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályozza. E szervezeteknek tehát nemcsak a Számviteli törvény, hanem e kormányrendelet, illetve a Civil törvény és a 350/2011. (XII.30.) kormányrendelet előírásait is figyelembe véve kell  évente számviteli beszámolót készíteniük. A beszámoló formáját a szervezet adott évet megelőző két év számviteli beszámolóiban szereplő

  • éves összes bevétele,
  • mérlegfőösszege, illetve
  • az átlagosan foglalkoztatottak száma

határozza meg.

Frissen alakult civil szervezet esetén első évben a tárgyévre várható adatokat, illetve az első (tört) év után az éves szintre számított adatokat kell figyelembe venni.

A beszámoló lehet:

  1. számviteli kormányrendelet szerinti egyszerűsített beszámoló, melyet egyszeres könyvvitellel kell alátámasztani, és részei:
    • egyszerűsített mérleg
    • eredménylevezetés
  2. számviteli kormányrendelet szerinti egyszerűsített éves beszámoló, melyet kettős könyvvitellel kell alátámasztani, és részei:
    • mérleg
    • eredménykimutatás
    • kiegészítő melléklet
  3. a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló (2020.01.01-től), melyet kettős könyvvitellel kell alátámasztani, és részei:
    • mérleg
    • eredménykimutatás
    • kiegészítő melléklet
    • cash-flow
    • üzleti jelentés
  •  

Egyszerűsített beszámolót készíthet, az a civil szervezet, mely nem rendelkezik közhasznú jogállással, és a megelőző két év beszámolójában az összes bevétele évenként nem haladja meg az 50 millió forintot.

Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni a közalapítvány, a közhasznú jogállással rendelkező civil szervezet, illetve, ezeken kívül minden civil szervezet, ha a megelőző két év beszámolójában az összes bevétele évenként meghaladja az 50 millió forintot.

Számviteli törvény szerinti éves beszámolót köteles készíteni a civil szervezet, ha két egymást követő évben a mérlegfordulónapján a következő 3 mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi értékeket:

  • a mérlegfőösszeg az 2.000 millió Ft-ot (2024-ig 1.200 millió Ft-ot),
  • az éves összes bevétele a 4.000 millió Ft-ot (2024-ig 2.400 millió Ft-ot),
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

A 2024-es évről a beszámoló formáját a 2022-es és 2023-as beszámoló alapján a 2024.12.31-i szabályok szerint kell, de a szervezet választása szerint a 2025.01.01-től érvényes szabályok szerint is meg lehet állapítani.

A civil szervezet (az is, amely nem közhasznú jogállású!) köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni és közzétenni, a beszámoló közzétételéhez kötelezően használatos nyomtatvány kitöltése részeként.

Az a szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, a beszámoló minden mellékletén köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”

A civil szervezeteknél is kötelező a könyvvizsgálat:

  • 2020.január 1-jétől a könyvvizsgálói kötelezettségre vonatkozó értékhatároknál a vállalkozási tevékenységből származó árbevétel és az alaptevékenységből származó éves bevétel együttes összegét kell figyelembe tekinteni. Ez azt jelenti, hogy először a 2020.-ban induló üzleti évi beszámoló esetén kellett ezt alkalmazni.
  • Az értékhatár: az éves, vagy nem teljes év esetén éves szintre számított bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió Ft-ot. [(479/2016 (XII.28) Korm.rendelet 16.§ (1)]

A könyvvizsgálót az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor kell választani. Könyvvizsgálónak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja, vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgáló cég választható.

A beszámolót letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. A beszámoló nyomtatvány űrlapgarnitúrát az Országos Bírói Hivatal teszi közzé és a birosag.hu honlapról tölthető le. Külön nyomtatvány kerül kialakításra az egyes évekre és azon belül a beszámoló formája szerint.

A nyomtatvány garnitúra tartalmazza a beszámoló formája szerinti egyszerűsített mérleg / mérleg sémát, eredménylevezetés / eredménykimutatás sémát és a közhasznúsági melléklet kérdéseit.

A 2021. évtől kikerültek a nyomtatványból a kiegészítő melléklet oldalak, így ettől az évtől a külön csatolandó, számviteli törvényben meghatározott kiegészítő mellékletben kell a Civil törvény 29. § (4)-(5) szerint a közhasznú szervezeteknek a támogatási program keretében kapott támogatások és azok felhasználásának adatait, illetve az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és bemutatni. A kiegészítő melléklet adattartalmára általánosságban a Számviteli tv. 88.§-96.§ előírásai alkalmazandók, a beszámoló formájától függően. A kötelezően előírtnál bővebb, további szöveges, számszaki kiegészítés, beszámoló készíthető, de annak formája, terjedelme a szervezet döntési kompetenciája. Közzétenni csak a nyomtatvány garnitúrát kell, melyhez az egyszerűsített éves beszámoló és az éves beszámoló esetén kötelezően csatolandó a kiegészítő melléklet. Amennyiben a civil szervezet beszámolója könyvvizsgálattal alátámasztott, szintén kötelező mellékletként közzé kell tenni a könyvvizsgálói záradékot is, és ha nem a szervezet képviselője, cégkapu megbízottja vagy cégkapu ügykezelője tölti fel elektronikusan a beszámolót, az erről szóló meghatalmazást is.