Te tudod, hogy jó okod van arra, hogy azt csináld, amit, de hogyan tudod ezt az okot másoknak is meggyőzően bemutatni, ha máshogy gondolkodnak, mint te? Ebben segíthet a “meggyőzés” - az érzelmi dimenzióval történő tanulás. 

Bár te magad felkészült lehetsz, hogy megtámogasd a kampányod célját egy rakás adattal és logikusan alátámaszd, hogy miért az a cselekvés megfelelő módja, amit te promotálsz; szembe kell néznünk a ténnyel, hogy csupán a társadalom 10%-a cselekszik tisztán információk és adatok alapján. A legtöbb emberhez azonban az értékek bemutatásával és az érzések “megszólításával” tudunk eljutni, az értékeken és érzéseken keresztül tudunk támogatókat szerezni vagy hatással lenni mások gondolkodására és viselkedésére. Nem arról van szó, hogy az adatok nem számítanak vagy fölöslegesek lennének – fontos, hogy a helyükön legyenek –, de önmagukban nem keltik fel az érdeklődést, hacsak eleve alá nem támasztják a már meglévő meggyőződést. Ha ez nem így van, az agyunk könnyen ignorálja ezeket az információkat a közösségi média hírfolyamokban vagy más helyeken, ahol egyszerre sok információval találkozunk (igen, mindannyian ki vagyunk téve a megerősítési torzításoknak). 

Tehát, hol is kezdjük? 

Kutatások támasztják alá, hogy a narratívák képesek arra, hogy megváltoztassák az egyének hozzáállását, meggyőződéseit és vielkedését. Ahhoz, hogy narratívát tudj kialakítani, tudnod kell, pontosan kihez akarsz szólni, milyen érzelmek vezérlik a közönséged és ezek alapján kialakítani a meggyőzést. 

A “meggyőzés” egy érzelmi dimenzióval megtámogatott tanulási forma, amely a meglévő véleményeket és érzelmi kielégülést tudja befolyásolni. A meggyőzés elemei direkt válaszok a célközönségünk állítására (ha még nincs ilyened, nézd meg ezt az útmutatót, hogy felállítsd a sajátod). 

A meggyőzésnek három alapvető eleme van: 

1. Megbízható forrás: egy olyan ember, akiben a közönséged megbízik
2. Logikai megközelítés: új tudás, készség vagy attitűd bemutatása egy olyan formában, amit a közönség ismer és ért
3. Érzelmi töltet: negatív vagy pozitív érzelem, ami bátoríthatja a közönséget az új tudás, képesség vagy attitűd elsajátítására

MEGBÍZHATÓ FORRÁS

A megbízható források lényegében azokat az embereket jelentik, akikben a közönséged megbízik. Ezeket a forrásokat öt kategóriába sorolhatjuk: 1) hozzánk hasonló emberek (bennük bízunk a leginkább) 2) hírességek 3) példaképek 4) közösségek vezetői, és végül 5) szakértők. 

LOGIKAI MEGKÖZELÍTÉS

Nézd meg, miben hisz a célközönséged! Tartsd szem előtt, hogy azt a logikát kell követned, ami alapján a célközönséged gondolkodik, nem azt, ami alapján te. Az influenszer és a hozzá kapcsolható közös valóság kiválasztásával meghatározhatod, mit szeretnél megváltoztatni. 

ÉRZELMI TÖLTET

A meggyőzéshez érzéseket és érzelmeket kell tudnod aktiválni. A logika önmagában nem képes a meggyőzésre. Az érzelem egy elképesztően jelentős hajtóerő, ami befolyásolja az aktuális megértéseinket és az emlékeink formálására is hatással van. Ha megértjük, hogy milyen érzelmi kielégülések motiválják a célközönségünket, megvizsgálhatod, milyen alternatívákat tudsz felajánlani, amelyek kihívást jelentenek a meglévő gondolkodási mintáknak.

Fontos, hogy a meggyőzés egyúttal rendelkezzen valamilyen értékváltozással is. Nem valószínű, hogy magunkévá teszünk egy új tudásanyagot, készséget vagy viselkedést, ha valami nem ösztönöz belsőleg ezek beépítésére. Az ösztönzés eredhet az adott érték megváltozásából (negatívból pozitív értékké vagy éppen fordítva) vagy az érték megerősítésével (a pozitív nagyon pozitív, a negatív nagyon negatív).

CÉL ÁLLÍTÁS

Amint érted, hogy kihez beszélsz, a cél adja a “mit mondjak?” részt. Ahhoz, hogy megalkosd a cél állításod, meg kell határoznod a célközönség állításod (ha még nincs ilyened, nézd meg ezt az útmutatót, hogy felállítsd a sajátod).

Cél állítás = célközönség állítás + megbízható forrás + logikai megközelítés + érzelmi töltet

Például szeretnénk megcélozni “tini lányokat, akik azt gondolják, hogy az alkohol fogyasztással egyenlőek lesznek az idősebb testvéreik barátaival, akik szerintük így menőnek és érettnek fogják őket látni és ettől elfogadva érzik majd magukat” (ha kíváncsi vagy, hogyan fejlesztettük ezt a témát, akkor kattints ide).

A cél állításod tartalmazza a célközönséged + a logikai megközelítést + az érzelmi töltetet. A mi célunk tehát az lesz, hogy meggyőzzük ezeket a tinilányokat, hogy az alkoholfogyasztástól úgy fog tűnni az idősebb testvéreik barátai szemében, hogy feltűnősködnek és figyelemre vágynak, éretlennek és hatásvadásznak fogják látni őket és így elutasítva fogják érezni magukat.

Ezt a cél állítást alapul véve fejleszthetsz egy alternatív narratívát, ami implikálja a célközönséged számára, hogy milyen más módokon tudják megvalósítani az igényeiket és az értékeiket és hogy ez az eltérő cselekvés milyen érzelmeket fog belőlük kiváltani.

Természetesen egyik attitűd (vélemények) vagy viselkedés megváltoztatására irányuló meggyőzési taktika sem lesz ugyanolyan hatással a közösség összes tagjára. Néhányan gyorsan fognak változni, néhányan lassabban fognak változni és szükségük lesz ismétlődő példákra az új tudásról, néhányukat pedig nagyon nehéz lesz megváltoztatni és az is lehetséges, hogy soha nem fog sikerülni. Ezért fontos, hogy fejleszd a narratívád és ügyesen kommunikáld is azt.

Ha szeretnél többet tudni arról, hogy hogyan használd a cél állítást és hogyan sződd bele a meggyőzést a kommunikációdba, csatlakozz az online, ingyenes, saját tempóban végezhető Pozitív narratívák kurzusra itt!