Munkavégzésre irányuló jogviszonyon általában és elsősorban a Munka törvénykönyve által szabályozott munkaviszonyt és a Polgári Törvénykönyv által szabályozott vállalkozási és megbízási jogviszonyt értjük. A címben foglalt kérdés tehát arra irányul, hogy ilyen jogviszonyban az alapítvány alapítója, mint munkavállaló, vállalkozó, illetve megbízott állhat-e az alapítvánnyal, mint munkáltatóval, megrendelővel, megbízóval.
Mindenek előtt meg kell állapítani azt, hogy az alapítvány, mint jogi személy általában lehet munkáltató, megrendelő, illetve megbízó. Kifejezett tiltó szabály pedig arra sem található sem az alapítványok Polgári Törvénykönyvben írt szabályai között, sem a munkaviszony Munka Törvénykönyve szerinti, sem a másik két említett jogviszony Polgári Törvénykönyv szerinti szabályaiban, hogy az alapítvány a saját alapítójával ezeket a szerződéseket ne köthetné meg. A hylezet mégsem ennyire egyszerű.
Két Ptk. szabály erősen korlátozza ugyanis az alapító és az alapítvány közti pénzmozgást, márpedig (az ingyenes megbízást ide nem értve) ezek a jogviszonyok a foglalkoztatott személy részére történő pénzjuttatással járnak.
A Ptk. 3:384. § (2) szerint az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza; az alapító okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító és a csatlakozó jogutódjára is.
A Ptk. 3:386. § (1) szerint az alapító és a csatlakozó abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása.
A fenti szabályok tehát azt a logikát tükrözik, hogy az alapító az alapítvány részére juttatott vagyonból csak kivételesen részesülhet, hiszen ellenkező esetben az alapítvány visszavonásának a tilalma lenne kijátszható (a Ptk. 3:381. § alapján az alapító a nyilvántartásba történő bejegyzés jogerőre emelkedéséig vonhatja vissza az alapításra vonatkozó jognyilatkozatát, ezt követően már nem.)
A fentiek alapján az az álláspont alakítható ki, hogy ha nem is tiltott az alapító foglalkoztatása, de általában nem javasolható, és adott esetben ilyen szerződések megkötése esetén fokozott hatósági ellenőrzésekre (törvényességi felügyeleti eljárás, adóhatósági vizsgálatok) kell számítani.
Amennyiben az alapító kuratóriumi tagi tisztséget szeretne díjazás fejében vállalni, akkor a fenti aggályok mellett a Ptk. 3:397. § (4) bekezdésre is figyelemmel kell lenni, mely szerint az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban, az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.
Alapítványok esetén a szerződés megkötésénél az alapítvány képviseletével kapcsolatban nem merül fel probléma. A Ptk. 6:13. § (1) értelmében ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. A (2) szerint vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője.
