Rengeteg dezinformációs módszer létezik, de mindegyik ezen 4 kategória egyikébe tartozik: elutasítást, eltorzítás, elterelés, elijesztés. A 4E modellel könnyebben ismerheted fel, jelezheted előre és készülhetsz fel a dezinformáció leküzdésére.

A 4E modell egy olyan általános séma, melyet olyankor lehet megfigyelni, amikor a dezinformációs aktorokat olyan tényekkel vagy kommentekkel állítják szembe, amelyek nem támogatják a nézeteiket. A modellt Ben Nimmo az Atlantic Council’s Digital Forensic Research Lab (DFRLab) munkatársa fejlesztette ki, az orosz dezinformációs gyakorlatokkal szerzett tapasztalatai alapján, de a modell természetesen nemcsak az orosz dezinformáció elemzésére szolgál. 

Elég ránézni a modell elemeire és biztosan mindenkinek beugrik legalább egy példa a saját életéből. 

ELUTASÍTÁS: ha nem tetszik, amit a kritikusaid mondanak, sértegesd őket!

Ez a legegyszerűbb és leggyakoribb eszköz, amikor a dezinformáció terjesztőinek a számukra kedvezőtlen tényekre és véleményekre kell reagálniuk. “Nem lehet nekik hinni, mert” utána lényegében be lehet illeszteni bármilyen sértést. A sértegetés rengeteg különböző formát ölthet, az egyik legkönnyebb út őrültnek, hazugnak vagy “külföldi ügynöknek” bélyegezni valakit. Különösen azóta például, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, gyakran lehet hallani a nemzetközi környezetben, hogy valaki “ruszofób” és ezért kritizálja az oroszok agresszióját. Az elutasítás technikájának lényege, hogy a kritikát megfogalmazó megbízhatóságát ássa alá, azzal a céllal, hogy elhallgattassa és ezzel elutasítsa a kritikát is. 

ELFERDÍTÉS: ha nem tetszenek a tények, csavard ki őket!
A második technika már a tények elferdítésére vonatkozik. Ha a tények nem támogatják a történetét, egyszerűen kitalálnak maguknak olyanokat, amik igen. Ennek is több módja van lehet egy mezei hazugság, hamis fotó vagy videó, de akár az egész narratívát is megpróbálhatják kiforgatni. Különösen a történeti kontextust lehet úgy eltorzítani, hogy a múlt eseményei teljesen más színben tűnjenek fel, és a dezinformációt terjesztő szólamait támasszák alá. 

ELTERELÉS: ha kezd kényelmetlenné válni a beszélgetés, válts témát! 

Ha már egyszer olyan téma kerül a beszélgetés fókuszába, ami kényelmetlen, kézenfekvő technika lehet egyszerűen témát váltani. Gyakran onnan lehet a leggyorsabban felismerni ezt, amikor valaki úgy kezdi ezt a mondatot, hogy “Na és mi van…?” / ”Miért nem beszélünk inkább “b” dologról?” Az ilyen hamis párhuzamok lényege, hogy valami teljesen másra irányítsa a figyelmet, lehetőleg valami olyasmire, ami ki tudja kezdeni a szavahihetőséget vagy újra keretezi az adott helyzetet. A hamis párhuzamok gyakori felütése a “Bezzeg amikor…” vagy “Amikor ők csinálták ezt” típusú vitapontok, alapvetően igazságtalan példákkal. Ezzel a kritikát megfogalmazó arra kényszerül, hogy védekezzen, kiemelve a két összehasonlított eset különbségeit és az összehasonlítás igazságtalanságát, amivel máris elterelődött az eredeti vita tárgyától. A cél pedig pontosan ez - elterelni a vitapartnert az eredeti céltól, zavart és bizonytalanságot kelteni, akár megkérdőjelezni a megbízhatóságot.

ELIJESZTÉS: ha nem tetszik a terv, ijeszd meg őket!

Az utolsó ‘E’ lényege, hogy félelemkeltéssel terelje el a kritikát megfogalmazót és közben bátorítsa a narratívájával szimpatizálókat. Ezt leggyakrabban összeesküvés elméletek terjesztésével, metaforák vagy terhelt szavak használatával vagy nevetségessé tétellel érik el. Jellemzően olyan esetekben bukkan fel ez a technika, amikor valamilyen döntési helyzetben diskurzus alakul ki. Ilyen jellegű retorika a “Ha úgy döntötök, hogy X módon cselekedtek, arra kénytelenek leszünk Y módon reagálni.” - ebből kifejezetten sokat lehetett látni az elmúlt időben. Ennek persze az a lényege, hogy annyira megijesszék az embereket, hogy végül kihátrálnak és nem teszik meg, amit eredetileg terveztek.

Hogyan hasznosíthatod a ‘4E modellt’?

A modell lényege, hogy megmutatja a kritikára adott reakciók 4 alapvető formáját. Egyaránt alkalmazható arra, hogy elemezzünk egy szituációt, ahogyan arra is, hogy elmagyarázzuk másoknak, hogy mi történik ezekben a helyzetekben. De akár arra is, hogy előre tudjunk gondolkozni és előre vetítsük, milyen reakciókkal találkozhatunk. Ha pedig előre látjuk, mi lesz a reakció, az lehetőséget ad arra, hogy megtervezzük a saját reakciónkat és biztosítsuk, hogy a dezinformációs törekvések ne működjenek vagy ne terjedjenek.

Gyakorold a modell használatát!

Fel tudod ismerni ezeket a technikákat az információs harcban, amelyek éppen most zajlanak, például az oktatási rendszer, egészségügyi rendszer átalakításával kapcsolatban, vagy Oroszország ukrajnai inváziójának kapcsán? Ugyanezeket a technikákat használják más dezinformációs törekvések esetében is. (Ha szánsz némi időt arra, hogy elemezd ezeket a diskurzusokat, biztosan rátalálsz a mintázatokra.) A modell alkalmazásával és néhány ismert dezinformációs diskurzus elemzésével magabiztosan felismered majd a technikát és az alkalmazásuk mintázatait.

Tudj meg többet, hogyan tehetsz a dezinformáció leküzdése ellen! Regisztrálj online, ingyenes kurzusunkra! (https://hu.hive-mind.community/trainings/register?i=61681b9a4b9be)

 

Tudj meg többet, hogyan tehetsz a dezinformáció leküzdése ellen! Regisztrálj az online, ingyenes kurzusunkra!