Több modell is létezik, melyek segítségével hatékonyan tudjuk ellenőrizni a híreket, hogy azok a valóságnak megfelelő tényekről és eseményekről számolnak-e be, ezzel is növelve a média műveltséget és dezinformációval szembeni állóképességet. Ma már azonban az információszerzés nagy része informális módokon – például közösségi médiában, influenszerek közvetítésével – történik, így az ilyen jellegű tartalmak elemzéséhez egy új modellre van szükség.
A félretájékoztatás leküzdése és a médiaműveltség növelésének érdekében megannyi módszert kidolgoztak már, amelyek hírek és újságcikkek tényellenőrzésére koncentrálnak. A legnépszerűbb talán a CRAAP teszt (betűszó a Currency, Relevance, Authority, Accuracy, Purpose, vagyis Aktualitás, Relevancia, Forrás, Megbízhatóság és Cél szavakból) vagy az IFLA (Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) modellje, melyet leggyakrabban egy infografika formájában terjesztenek.
A közösségi média kommunikáció sajátosságai
Amikor online médiumok által publikált tartalmakat ellenőrzünk, elengedhetetlen, hogy magáról a médiumról is tájékozódjunk (pl. vannak-e előítéletei, kik az idézeteinek a forrásai, ki a cikk szerzője). A közösségi média esetében az álhírek és tévinformációk jelentős részét ismert véleményformálók terjesztik. A forrásaik sokfélék és nem hivatkoznak rájuk közvetlenül, mivel az ilyen jellegű posztok nagy része véleményalapú, személyes meggyőződésbőlszületik és hosszú időn keresztül felgyülemlett információkra épít.
A hangvétel a másik jellemző sajátossága az ilyen posztoknak. Ez a hasonló hangvétel pedig független attól, hogy szöveges, videós vagy képi tartalomról van szó. A közösségi média nyelvezete sokkal köznapibb, mint a hagyományos médiáé, és nincsenek formai követelményei, így a hagyományos cím, lead, strukturált tartalom felépítés elmarad.
Ezen felül az influenszerek és véleményformálók kialakítják a saját stílusukat, szarkazmust és hasonló eszközöket használva, hogy erősítsék az üzeneteiket és ezzel is a saját brandjüket építsék. Ez az informális stílus (pl. csupa nagybetű használata, köznapi stílus, szarkazmus) jó jelzői lehetnek a félretájékoztatásnak médiatartalmakban, de kevésbé a közösségi média posztok esetében.
A közösségi médiatartalmak ellenőrzésére szánt modellnek figyelembe kell vennie ezeket a sajátosságokat és rendszerszinten alkalmazhatónak kell lennie, hogy valóban sikeresen szabjon gátat az álinformációk,a propaganda és az összeesküvés elméletek terjedésében.
Ilyen modell a NALF:
- Narratives – ismert hamis narratívák
- Appeal to emotions – érzelmi hatás
- Logics – az érvelés és logika hibái
- Facts – módosított vagy teljesen kitalált “tények”
Nézzük ezeket végig egyenként!
Ismert hamis narratívák
A tévinformációk terjesztői sosem változtatják meg az álláspontjukat a fontos témákban. Ehelyett azzal érvelnek, hogy az ő narratíváikat már bizonyították és csak azok a “propagandisták” állítják az ellenkezőjét, akik a “rendszert” akarják védelmezni.
Valójában az ilyen hamis narratívák egy nagy részét már megcáfolták médiaügynökségek tényellenőrző részlegei vagy olyan szervezetek, amelyek a médiatartalmak megbízhatóságának ellenőrzése specializálódtak. Biztosan tudjuk például, hogy a COVID védőoltásokban nincsenek chipek és nem okoznak halálozási hullámokat, illetve azt is tudjuk, hogy a HAARP (High Frequency Active Auroral Research Program) nem okoz földrengéseket vagy extrém időjárási jelenségeket. Az ilyen narratívákra tett utalások lehetnek a félretájékoztatás jelzői.
A félretájékoztatás és a médiaműveltésgre fókuszáló projekteknek muszáj hatékonynak – tehát gyorsnak, kevés energiát igénylőnek, és skálázhatónak lennie, főleg, ha minél nagyobb közönséget akarunk elérni vele, hiszen a döntő többségének nincs tapasztalata és érdeklődése sem a félretájékoztatás kiszűrésében.
Az elemzés bárki számára egyszerűen megismételhető kell hogy legyen. A létező hamis narratívák alapján történő ellenőrzés például bárki számára elérhető, különösebb tapasztalat nélkül is. Ugyanakkor a narratívák cáfolatának jobban ismertnek kellene lennie a széles közönség körében is. Ezt azzal segíthetjük elő, hogy a tényellenőrzés gyakorlatát népszerűsítjük, illetve az ismert hamis narratívákat is beépítjük a médiaműveltséggel foglalkozó forrásainkba.
Érzelmi hatás
A félretájékoztatás célja gyakran az agitáció, a harag vagy a védekezési mechanizmus bekapcsolása. Az olyan tartalmak, melyek felháborító vagy megdöbbentő állításokat tesznek, nagyobb eséllyel manipulatívak.
Az érzelmi hatás gyakran a valós információk rovására is megy. Ezért egy jó módja lehet annak, hogy az érzelmi hatást ellenőrizzük, hogy megkérdezzük magunktól: mit tanultunk az adott tartalomból? Leírt-e, elmagyarázott-e bármilyen konkrét eseményt, elméletet, mechanizmust vagy csak az érzelmi hatásra utazott?
Hogy a véleményformálók és influenszerek milyen eszközökkel tudnak érzelmi hatást kifejteni, egy jó példája a ‘terhelt szavak’. A terhelt szavak olyan szinonimák vagy alternatívák gyakran használt kifejezésekre, amelyek kontextus nélkül is kiváltanak valamilyen specifikus érzelmi reakciót a közönségből (pl. maszk helyett a “szájkosár”, az oltás helyett a “szérum” kifejezés használata, a “migráns” és “menedékkérő” szavak használatában is fellelhető). Egy ilyen példa, amikor a román ügyvéd, Gheorge Piperea, azt állította egy Facebook posztban, hogy egy “nyolcvanéves némber” a Világgazdasági Fórumon azt állította, hogy a tizedére kell csökkentenünk a föld lakosságát. A szöveg kiemeli a szerző személyes reakcióját az állítólagos felszólalásra – a “szenilis” kifejezéssel kiemeli a résztvevők korát, emellett az “őrült” és “gonosz” szavakkal jellemzi őket. A posztban nem jelenik meg semmi, aminek segítségével igazolni lehetne ezeket az állításokat (pl. pontosan ki tette ezeket a kijelentéseket vagy pontosan milyen szavakat használt, miket mondott). Ehelyett a poszt nem tesz mást, mint látszólag leleplez egy ördögi teret, amelynek célja, hogy a közeljövőben kiirtsák az emberiség 90%-át. Ennek pedig semmi más célja nincs, minthogy félelmet és felháborodást keltsen az olvasóban.
Hibás logika
Vannak posztok, amelyek tele vannak logikai tévedésekkel, hamis alapokra építenek vagy a felvetésről egyenesen a következtetésre ugranak anélkül, hogy ezt megindokolnák.
Az ellentmondások és logikai tévedések fontos jelzői az álinformációknak, hiszen az egyik legfontosabb motivációja az “ideológiai vakság” (bizonyos információk figyelmen kívül hagyása, mert azok nem illeszkednek a meghatározott ideológiába).
Ezt a kritériumot nehezebb alkalmazni, mivel szükséges hozzá, hogy ismerjünk olyan gyakori logikai tévedéseket, mint:
-
bizonyítékok hiánya: anélkül tesz állításokat, hogy lenne valós bizonyíték rá
-
okozat és összefüggés összekeverése: pl. a fagyizás és a leégés között lehetnémi kapcsolat, de ez nem azt jelenti, hogy fagyi leégést okoz.
-
a “stróman”: reagálás olyan “állításokra”, amiket senki nem támogat
Az egyértelmű logikai tévedések mellett érdemes kitérni a kevésbé szembeötlőkre is:
-
Irreleváns szakértők
Ebben az esetben egy jól ismert, közéleti személyiség véleményére hivatkozva támogatnak egy bizonyos narratívát. A klímaváltozás tagadói például gyakran hivatkoznak Ivar Giaever klímaváltozás tagadó fizikusra, aki elnyerte a Nobel-díjat. Csakhogy Giaever 1973-ban nyerte el a Nobel-díjat, soha nem tanult klímakutatást és 2012-ben azt is kijelentette, hogy valójában nem érdekli a klímaváltozás. Ehhez hasonló az is, amikor oltásellenes orvosokra hivatkoznak, akiket a “világ legjobbjai” között azonosítanak, sugallva, hogy hallgatnunk kell rájuk. Holott a vakcinákról szóló kutatások sokkal fontosabbak, mint néhány orvos véleménye. [2]
-
Eltúlzott kisebbség
Néhány hangos egyén kiemelésével azt állítani, hogy ők egy egész szakmán belül egy nagy csoport képviselői. Az alábbi kép ezt mutatja be. A román szöveg azt állítja, hogy amerikai orvosok, az atlantai Betegségmegelőzési és Járványügyi központ előtt tiltakoznak az ellen, hogy kísérleti vakcinákkal oltsák be őket. Ugyanakkor, mint kiderült a posztban megjelenített szerv nem orvosok egy csoportja, hanem egy politikai szervezet, amelynek van néhány orvos tagja is. [3]
-
Statisztikai manipuláció
Statisztikai manipuláció akkor történik, amikor szándékosan csak olyan adatokat használnak fel egy érvelésben, ami támogatja az adott narratívát (pl. a ‘cherry picking’ vagy a ‘Texas sharpshooter fallacy’). Az alábbi példában a román képviselő, Christian Terheș azt állította, hogy az olyan országok, ahol szigorúbb közegészségügyi intézkedések és magasabb oltottság volt, ott magasabb volt a halálozások száma is. Terheș azonban csak egy hónap adatait emelte ki, és még ebben a hónapban is figyelmen kívül hagyta azokat az országokat, amelyekre nem igaz ez az állítás (pl. Litvánia, Svédország és Csehország).
A tények megjelenítése
A közösségi média posztok nagy része általában vélemény, tények és események bizonyos szempontból történő értelmezése. Természetesen ezeknek a véleményeknek valós tényeken és eseményeken kellene alapulnia, ami az álinformációk esetében sokszor nincs így. Vannak olyan esetek, amikor ezek a félrevezető narratívák teljesen hamis állításokon alapulnak, de sokkal gyakoribb, hogy olyan apró, finom csúsztatásokon, amelyek sokkal nehezebb kiszúrni.
Sok ilyen poszt közszereplők lerövidített vagy kontextusból kiragadott nyilatkozataival kezdődik. Jó példa erre, mikor 2022 májusában Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatójáról elterjedt egy virális videó, amelyben azzal érvel, hogy a világ lakosságát a felére kell csökkenteni 2023 előtt. Valójában, ahogyan a Politico cikkéből kiderül, a beszéd azoknak a számának a csökkentéséről szólt, akik nem tudják kifizetni az oltást.
Ezt a kritériumot viszonylag nehéz lehet alkalmazni, hiszen ehhez arra van szükség, hogy minden állítást ellenőrizzünk egy adott tartalomban, ezek az állítások viszont sokszor úgy vannak integrálva, hogy ezt nagyon nehéz megtenni.
Összefoglalva
A NALF modell (Narratives - Appeal to Emotion - Logic - Facts) alkalmazásával lehetőség van rá, hogy rendszerszinten ellenőrizzük a közösségi médiatartalmakat annak érdekében, hogy elkerüljük az álinformációkat.
A négy vizsgálati szempont nem eldöntendő kérdés, amire határozott igennel vagy nemmel kell válaszolni, hanem inkább egy skála, amelynek segítségével meg lehet határozni, hogy egy bizonyos tartalom potenciálisan mennyire és hogyan manipulálja az olvasókat.
????Szeretnél többet megtudni az álinformációk leküzdéséről? Regisztrálj ingyenes, saját tempóban végezhető “A félretájékoztatás leküzdése” című kurzusunkra!
[1] https://www.hopkinsmedicine.org/health/conditions-and-diseases/coronavirus/covid-19-vaccines-myth-versus-fact
[2] https://skepticalscience.com/ivar-giaever-nobel-physicist-climate-pseudoscientist.html
[3] https://www.sourcewatch.org/index.php?title=America%27s_Frontline_Doctors
