A NIOK Alapítvány Civil Díj programja 2016 óta díjazza a civil szervezeteket azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a legkiemelkedőbb civil kezdeményezésekre, a civilek munkájának értékeire és sokszínűségére, inspiráljon, ismertséget és elismertséget adjon. A díj különböző kategóriáiban évről évre 100-120 szervezet és civil összefogás pályázik, sőt, 2024-ben rekordszámú, 171 pályázat érkezett be!

Vajon mi motivál ilyen sok szervezetet arra, hogy pályázzanak? Mit jelent számukra az elismerés, és beváltja-e várakozásaikat a díj elnyerése?

Az évek során számos személyes visszajelzést kaptunk a jelölt és díjazott szervezetektől – a döntőbe kerültek büszke emailjei, a nyertesek boldog beszédei és sok-sok beszélgetés után azonban szerettük volna egzaktabb módszerekkel is felmérni, mit várnak és mit kapnak a szervezetek a díjtól. 2021 végén közel 20 jelölt és díjazott szervezettel beszélgettünk személyesen, az őszinte visszajelzéseket egy külső szakértő vezette fókuszcsoportos módszer biztosította. Azóta pedig minden évben tudatosan kérünk visszajelzést (egyszerűbb formában) a díjazottaktól.

Talán magától értetődő motiváció, hogy a beszélgetéseken résztvevő szervezetek többsége a nagyobb ismertség reményében pályázott a díjra, szerették volna a szűkebb célcsoportjukon vagy a helyi közösségen túl szélesebb körben megismertetni magát a szervezetet és egy sikeres tevékenységüket, akciójukat. Egyes szervezetek erről még tudatosabban gondolkodnak: a díjat “hitelesítő pecsétnek” tekintik, és kifejezetten márkaépítési megfontolásból pályáztak. Volt olyan szervezet is, aki a díjtól egészen direkt hatást, a pénzbeli támogatások növekedését várta.

A díjazásnak a szervezet ismertségére való közvetlen hatását nehezen kimutathatónak találták a szervezetek. Ahogy a beszélgetésen résztvevő egyik szervezet megjegyezte, ez nagyban múlik azon is, hogy a szervezet mennyire él a díjazás adta lehetőséggel, és ad róla hírt saját kommunikációjában. “Ha mi úgy kommunikálunk, hogy kaptunk egy ilyen elismerést, és benne vagyunk a legjobbak között, akkor annak van kommunikációs értéke.” Ez a szervezet egyébként végül nem kapott díjat, de ügyesen kihasználta a döntőbe kerülés sikerét, és kommunikált róla.

“Ez egy nagyszerű lehetőség, ami miatt mindenkinek javasolni szoktuk a versenyeken/díjakért való elindulást. Ha díjat kapunk, a logót minden kommunikációs anyagunkon feltüntetjük, mert növeli a bizalmat az irányunkba, ami egy adományokból élő, önkéntesekre támaszkodó szervezet számára, mint amilyen mi vagyunk, húsbavágó”, fogalmazta meg a 2020-ban és 2023-ban díjazott InDaHouse alapítója és vezetője, Benkő Fruzsina.

A díjazás márkaépítő hatása a legtöbb szervezet számára egyértelmű volt, és ezzel kapcsolatban is hangsúlyozták a szervezet befektetett munkájának szerepét. “Számunkra a jelöltség is elismerést jelent, hivatkozunk is rá, hogy Civil Díj döntősök vagyunk.” “Ha van brandépítése egy szervezetnek, azt is támogatja egy ilyen díj. Egy rövid hullámverés lehet, amit jól ki kell használni.”

A díj értékével kapcsolatban sok visszajelzés érkezett a Civil Díj szakmai hitelességére, amit mind a szakmai zsűri, mind a díjat kiadó NIOK Alapítvány erősít (elsősorban a civil szervezetek körében). Többen megjegyezték, hogy más kiváló szervezetekkel és kezdeményezésekkel egy kategóriában jelöltnek lenni már önmagában is elismerést jelent.

Az ismertség mellett természetesen igényként megjelent az elismertség is, és sajnos ennek hiánya a mindennapokban. “Hatalmas dolgokat teszünk, de nem vagyunk elismerve.” “Adósak vagyunk magunknak az ünnepléssel”, mondták a résztvevők. Nem csak társadalmi szinten jelent a díj megerősítést, hanem hasonlóan hangsúlyos volt, mennyire fontos a szervezetek számára sikereik saját megünneplése, a csapat belső motivációjának erősítése, és hogy a jelöltség, díjazás és a díjátadón való részvétel ezt is lehetővé teszi. “Azt gondoltuk, hogy ezt most tényleg megérdemeltük. Meg akartuk ünnepelni.” “Szerettük volna a csapat sikerélményeit még magasabb szinten megélni.”

Megerősítő volt hallani, hogy ez így is van: a döntőbe kerültek számára is nagy büszkeséget jelentett az elismerés, a díjazottak elmondása szerint "a föld fölött lebegtünk a büszkeségtől", "eufóriát jelentett egy jó darabig”, “megerősítette a belső kohéziót” és “a büszkeség tovább gyűrűzött az önkéntesek körében is”.

Különösen az újabb szervezetek számára jelent lehetőséget a jelöltség és a díjátadón való részvétel arra, hogy “bekerüljenek a civil vérkeringésbe”, “látszódjanak és többet lássanak”, megéljék a nagyobb civil közösséghez tartozást.

“Pusztaszabolcson, ahol kifejtjük civil tevékenységünket, érezzük a lakók többségének a szeretetét, mégis csodálkoztunk a sok közönségszavazaton. Külön öröm találkozni hasznos területen dolgozó sok-sok megszállott fiatal civillel. Élmény volt, ahogyan a díjátadó után megszólítottak bennünket. Felemelő érzés, hogy sokan vagyunk országszerte, akik élhetőbbé, jobbítani szeretnénk a környezetünkben élők és a magunk életét”, mondta el Czöndör Mihályné Kati, a 2023-ban díjazott Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány alapítója és önkéntese.

Értékes visszajelzés számunkra, hogy a kapcsolódás, a civil közösséghez és – a döntősök esetében – a legjobbak közé tartozás hogyan erősíti a civilek identitását. A díjjal járó elismerés és a sikerek megünneplése pedig olyan élmények, amelyekhez a mindennapokban is vissza lehet nyúlni és erőt meríteni belőle, így a szervezetek hosszú távú motivációjában, rezilienciájában is szerepe lehet.

Ajánljuk az ingyenes, Szervezeti és egyéni reziliencia című saját tempójú online kurzusunkat! Az online tananyagokat a Hive Mind közösség készítette, kidolgozásukban a NIOK Alapítvány szakmai partnerként vett részt.